Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Az én terhességem...

Nincs két egyforma terhesség

Régóta kacérkodok a gondolattal, hogy leírom terhességeim történetét nosztalgia címszó alatt. :) Az nagyobbik lányom most fogja betölteni a hármat, a kisebbik pedig az egyet. Megmosolyogtató nekem is és a környezetemnek is, hogy mennyire egyformák, mégis a két terhesség merőben különbözött egymástól.

Az első terhességem tankönyvbe illő, nyugodt és "eseménytelen" volt. Minden úgy zajlott, ahogy lennie kellett. A kis Pocok nőtt, ahogy kellett és egészséges volt, mint a makk. Három hónappal a szülés előtt úgy döntött, hogy fordul egyet és fejjel lefelé kezdte szemlélni a dolgokat. Ezt a nézőpontot tartotta is, akármennyire reménykedtünk az orvosommal, hogy esetleg meggondolja Magát. :) A 33. héten elmentünk 3D-s ultrahangra, ahol ráadásul annyira elbújt, hogy háromnegyed óra próbálkozás, csokoládé, csokis fagyi és lerótt körök után se tudott az ultrahangos orvos "normális" pillanatot elkapni. Jól van lányom, legyen Neked meglepetés. :) Akkor azt jósolta a doktornő, hogy Pocok 3500 gramm körül várható. Már ezen hüledeztem, de ha ezt osztották, legyen. :) Már korábban is tudtuk, hogy császármetszés esélyesebb, de azért nem az volt a cél. Ám az én drágám csak nem fordult meg, plusz akkor szerintem az orvosom már tudta, hogy nagyobb lesz, mint jósolták, de mindig csak mosolygott, amikor megnézte a pocaklakómat. A végén elkezdtem járni CTG-re, de hiába vártuk, egyik alkalommal sem mutatott semmit, ami arra utalna, hogy Pocok ki szeretne jönni. "Csütörtökön szüljünk meg anyuka." :D Császár mellett "döntöttünk"... faros baba, a méhlepény csak nem csúszott el a méhszájról, nagy baba. A 40. héten befeküdtem és igyekeztem átaludni az utolsó éjszakámat. Másnap 9-re voltam kiírva császárra... nah persze. Pocok úgy döntött, hogy éjfél előtt negyed órával szeretne kijönni és elfolyt a magzatvizem... szivárgás? Még mit nem. Ömlött belőlem ahogy csak tudott. :D Sajnos a betegségem miatt altatásban kellett csinálni a dolgot, de inkább ez, minthogy valami baj legyen. Reggel tudtam meg, mit is jelentett az, hogy nagy baba... 4780 gramm és 50 centi. :) Egészséges és gyönyörű kis Pocok az összes kis hurkájával azonnal az imádatom középpontjába ugrott... no nem mintha a 9 hónap alatt ez nem történt volna meg, de a találkozás csak rádob egy lapáttal.

A kisebbik lányommal való terhességem merőben más volt. Kezdjük azzal, hogy nem én éreztem azt, hogy valaki lakik bennem, hanem a párom közölte, hogy biztos terhes vagyok. Legyintettem, hogy elsőre nem hiszem a cikluszavaraim miatt, de csak igaza lett. :) Viszont elszámoltam magam és nem 7 hetes voltam, hanem csak 5, ezért az első ultrahang még csak a petezsákot mutatta ki biztosan, illetve azt, hogy mintha lenne ott Valaki. Egy hét múlva már teljesen biztos volt a dolog, és csak akkor nyugodtam meg, hogy tényleg terhes vagyok megint. Teltek a hetek, de a 9. héten barnázni kezdtem. Az első terhesség eseménytelensége miatt úgy döntöttünk megnézettjük, mi a helyzet odabent. Hematóma, nem is kicsi. Kaptam gyógyszert és rengeteg pihenést, ami egész egyszerű egy két éves poronty mellett. :) A 12. héten azonban ömleni kezdett belőlem a vér és azt az ideget addig elképzelni sem tudtam. Gyorsan mentő, kórház. A vizsgálat szerint még élt a terhesség, de nem kecsegtetett az ügyeletes orvos semmi jóval. Végül jól jöttünk a dologból és megmaradt a drágám. A 23. héten ismét kórházba kerültem, mert a felszívódottnak hitt hematóma ismét megjelent. Nem vérzés miatt, hanem enyhe barnázás miatt mentem be és jó is tettem. Újabb egy hét után kisebb lett, hazaengedtek. Rengeteget pihentem, amennyit csak tudtam, mégis a 31. héten ismét elöntött a vér. Féltem, hogy meg kell császározni és ennyire hamar fog megszületni Tökmag. Szerencsére nem így lett, de az utolsó heteket a kórházban töltöttem, távol Pocoktól. :( Még enni is feküdve ettem, ennek ellenére háromszor is bevéreztem. A harmadiknál úgy döntött az ügyeletes orvos, hogy ne várjunk tovább és a 35. héten megszületett Tökmag, szintén altatásban. Reggel vártam, hogy végre láthassam, mert azt mondták minden oké Vele. De nem hozták a kis batyumat. Átkerült a koraszülött osztályra, mert mégis romlott a légzése. Öt percre megmutatták és utána két nap múlva mehettem el Hozzá tolókocsiban a gyerekklinikára, ahol két hetet töltöttünk. Kettes apgárral ezt még nem is mondanám soknak. Végre letelt a "büntetés" és hazajöhettünk. Tökmag végül 2180 grammal és 44 centivel jött a világra. :) Nagy baba után kis törpe. :)

Két különböző terhesség, két szerelem és két csodaszép kislány. :) Ismerősök reakciója: "Ikreket szültél két év különbséggel." :)

Köszönöm, hogy elolvastátok!
(A cikket beküldte: agi.kiss85)



Első terhességem és a hiedelmeim - megcáfolva
Nemrég olvastam egy cikket egy kismamáról, aki nagyon humoros körítéssel írta le várandósságának kínjait. Talán neki ellenpéldaként állok én most itt, alig egy héttel kisbabám születése előtt. Mert számomra ez a 39 hét áldás volt az égből, és nehezen, de bevallom:... »

Leggyakoribb utónevek 2004-ben
Ebből a listából kiderül, mennyire más világ van most már, ahhoz képest, amiben még én születtem. A leggyakoribbnak választott fiúnevek 2004-ben a Bence, Máté és Balázs voltak, a női nevek pedig: Anna, Viktória, Réka. De ezek után! Hát vannak furcsa nevek a... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.