Kategória: Az én terhességem...

18. hét a várandósságomban

Aki már várt vagy vár kisbabát bizonyára emlékszik a kezdeti időszak nehézségeire és szépségeire. Valaki könnyen átvészeli valaki kevésbé. Vannak rossz pillanatok és vannak jók. Olykor úgy érezzük a rosszak felülkerekednek rajtunk, de aztán egy pici jó mindig helyre hozza az egyensúly,újra erőre kapunk.

Most várok először kisbabát (18.hét) , de álmaimba sem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz. Mindig csak arról hallottam milyen szép időszak ez egy ember életébe.Milyen boldogság,stb...
Nos , a boldogság az végtelen,de eddig csak komolyan küzdöttünk egymással. Beszélgettem én már vele, de hatástalan.Talán most jutottunk el oda , hogy nem töltünk hosszas időt a mosdóba, nincs annyi szédülés, heves szívdobogás.
Kicsit félek, mert úgy érzem átvette az irányítást a testem fellett. Nincs konfortérzet, úgy érzem magam mint egy dagadt madár , pedig csak 5 kilót híztam, azt is hasra. Hiányzik a sport és a munka. Panaszáradatokat férretéve azt hiszem amilyen boldogság ezaz állapot olyan nehéz is.
Mostmár mindenki észreveszi , hogy ő van és lesz. Néha már egy kicsit zavar is, hiszen mindenki csak ugyanazokat a kérdéseket teszi fel.(Jajj , terhes vagy?Mikorra várod?Mi lesz? Kislány? Kisfiú?Mi lesz a neve?Akartátok?Apukája mit szólt? )
Mindennap már alig várom az estét amikor végre hármasban vagyunk az apukájával. És hosszasan csak ölel, ölel, érzem a szuszogást , szíve dobogását és azt a végtelen szerelmet amit egymás iránt érzünk.Minden gond , rossz érzés elszáll. Csak mi vagyunk ő , én és a baba. :)

(A cikket beküldte: Bridzsita)

Túlzott gyógyszerbevitel és teherbeesésem
Sajnos magamban már letettem arról hogy én is anyuka lehetek. Nagyrészt most belátom, ezért én lettem volna a hibás. Kitartás kell az embernek és egy igazi társ, aki mindig mellette van, akármi is történik. Úgy érzem, az én párom megmutatta, hogy ő tényleg egy igazi társ. »

Életet adni s közben kicsit belehalni.
Hogy egy álomszép terhesség hogy válik rémálommá és lesz majdnem tragédia a vége... 7 és fél hónap után döntöttem úgy, hogy megírom a történetem a kislányunk születéséről és az én újjászületésemről. Remélem tanulságos lesz és többet egy anyuka sem fog így járni. »