|
|
Kategória: Egyéb a szülésről Tényleg könnyebb a második szülés, de ugyanakkor fájdalmasabb is?Az első szülésem után sokat foglalkoztatott,hogy milyen lesz a második. Könnyebb, gyorsabb, fájdalmasabb?Mindenkitől kérdeztem, de nem vagyunk egyformák, viszont beigazolódott, amit sokan mondtak. Mégis félve indultam neki a szülésnek, mert nem tudtam meddig fog tartani és mikor lesz az a pont, amikor már nem fogom bírni, vagy talán olyan gyors lesz, hogy észre sem veszem és már kint is a baba?! Kicsit bíztam abban, hogy majd pár óra alatt túl leszek rajta, de nem így lett. Hajnal fél 3-ra értünk be a kórházba és reggel 7-ig még csak-csak elviseltem a fájásokat, de miután elfolyt a magzatvíz, onnantól kezdve nem bírtam. Fél 10 volt, mire hatott az érzéstelenítő és innentől kezdve már semmit nem éreztem, viszont abban a 2 és fél órában s csempét tudtam volna kaparni a fájásoktól. A fennmaradó majdnem 3 órában már minden jó volt, hiszen semmi fájást nem érzetem és 12:14-kor megszületett Nóri kislányom. Így tehát az első szülésem több mint 11 óra volt (már itthon hajnal fél 1-kor éreztem enyhe fájásokat). A második szülésem előtt viszont jobban féltem, mivel tudtam mi vár rám és hiába volt az bennem, hogy végig kell csinálni, nem volt merszem belegondolni, hogy milyen fájásokkal kell majd megküzdenem és meddig fognak tartani. Természetesen megint megbeszéltem a dokival, hogy epidurális fájdalomcsillapítással szeretnék szülni. Két év telt el a két szülés között. Második szülésem előtt még kétnapos nagytakarítást csináltam. Majd a második nap este 10-kor nagyon enyhe, menstruáció-szerű fájásaim voltak, de én még el is aludtam mellettük. 11 körül elkezdtem nézni az időt és úgy döntöttem, elindulunk a kórházba. Éjfélkor beérkeztünk és bő egy ujjnyira voltam nyitva. Egészen 2-ig sétáltunk és teljesen kibírhatóak voltak a fájások. Majd kicsit erősödtek, de mondtam, hogy még ezt is bírom. Hajnalban, fél 3-kor elfolyt a magzatvizem és innentől kezdve megint "kapartam a csempét” :-) Megvizsgált az orvos és mondta, hogy akkor most szülünk, de ekkor már olyan fájásaim voltak, könyörögtem, hogy kaphassak érzéstelenítést. De már nem volt rá idő és 3:14-re meglett Lilla kislányom. Szóval tény, hogy az első hosszabb volt, de a második sokkal jobban fájt. Így hát igaza lett azoknak, akik azt mondták, hogy a második rövidebb, de fájdalmasabb. (A cikket beküldte: onikita)
|