|
|
Kategória: Szüléstörténetek Hanga születése az én szemszögembőlEz nem egy szokásos születéstörténet-iromány, orvosi szakkifejezések és beavatkozások részletezése helyett a folyamat "lelki oldalát" szeretném megosztani veletek, az én szemszögemből. Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy így történt a szülés, és egy egészséges, gyönyörű gyermek anyukája lehetek.Én mindig is az otthonomban képzeltem el a szülést, de ez a tervem most megdőlni látszott. Szeptember 1.-én elég korán ébredtem, valamikor hajnali 4 óra felé, nem állítom, hogy ideges lettem volna, de valamilyen erős nyugtalanságot éreztem. Nem akartam felébreszteni a szobatársamat, úgyhogy elég unalmasan telt a hajnal, leginkább plafonnézegetéssel. Időnként éreztem egy pici fájdalmat, de ezek ritkák és rendszertelenek voltak. Fél nyolc körül elmentem zuhanyozni (végre tehettem valamit), nagyon jól esett a meleg víz, a tusfürdőm finom illata, stb., és akkor hirtelen jött egy erős összehúzódás, majd még egy, majd még egy... Örültem, mikor végre nagy nehezen fel tudtam venni a "csini" kórházi ruhámat, és éppen indultam, hogy szóljak valakinek, amikor se kép, se hang, megakadtam a folyosón a falat fogva. Volt ott minden... Végre-végre elértük a szülőszobát. Nagy kérésem az volt, hogy szeretném egyedül megszülni a babát, csak akkor avatkozzanak be, ha tényleg segítségre lesz szükségem. Sok-sok hála és köszönet az orvosomnak, aki ezt lehetővé tette! Tehát teljesen kizártam a külvilágot, egyedül csak a kislánykámra koncentráltam, arra, neki hogyan lenne a legjobb. Magam sem hittem benne ennyire, de sikerült, tudtam, mit mikor kell tennem, mikor nyomni, mikor nem. Szerencsére nem volt szükség beavatkozásra, 9.10-kor világra jött Hanga Luca. Életem legcsodálatosabb élménye volt ez a szülés, köszönöm neked, Hanga! Egy ilyen tökéletes, felfokozott lelkiállapotban nem is volt kedvem a gátsebbel és hasonlókkal foglalkozni, persze nem azt állítom, hogy kellemes érzés volt. 1 hétig még kórházban maradtunk, addig a párom berendezte a babaszobát, és "kihasználhatta" az utolsó nyugodt éjszakákat. (A cikket beküldte: ÉNÉNÉN)
|