Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: A baba elvesztése

Elvesztettem a kisbabámat!

Ez a történet egy lányról szól, aki megismert egy fiút a gimiben és egy alkalom után terhes lett. A szülei mindenáron meg akarták tartani a babát. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom, mert érdekes történet!

Életem egyik legszörnyűbb pillanata az volt, amikor észrevettem, hogy jó ideje késik a menstruációm. Rettenetesen megijedtem, hiszen tudtam, hogy ez terhességet is jelenthet, ami viszont egyik pillanatról a másikra tönkreteheti az életemet. Egy módos, ám konzervatív vidéki családban nőttem fel. A faluban mindenki ismert mindenkit, és a pletykák pillanatok alatt elterjedtek a környéken. A közeli nagyváros gimnáziumába jártam, ahol megismerkedtem egy fiúval. A neveltetésemből adódóan nem ugrottam bele rögtön a kapcsolatba, viszont egy idő után nem tudtam türtőztetni magamat.
Mivel a srác szülei csak nagyon ritkán voltak otthon, gyakran feljártunk hozzá suli után DVD-zni, közösen tanulni, és többször a testiség felé terelődött a beszélgetés... Amikor észrevettem, hogy kimaradt a menzeszem, a barátnőmmel közösen vettünk egy terhességi tesztet. A teszt pozitív lett, én pedig tudtam hogy el kell mondanom szüleimnek...

Egyedül nem dönthettem úgy, hogy elvetetem a babámat, de édesanyám ellenezte ezt. A hatalmas családi botrány után közölték, hogy a családunk elvei szerint nem vetethetem el a babámat. Kiborultam, hiszen az én életemről volt szó, de semmit sem tudtam elérni náluk. A barátommal természetesen nem találkozhattam, a szüleim szobafogságra ítéltek. A srác lett a családban az első számú közellenség, pedig csak annyira volt hibás, mint én. Hiába próbáltam telefonon elérni, a szüleim a mobilomat is elkobozták, és még az udvarra sem mehettem ki.A család eltökélt szándéka volt, hogy a falu előtt titokban tartják a babát, majd amikor megszületik, elköltöztetnek vele a városba, egy kis lakásba. Amikor ezt megtudtam, hirtelen arra gondoltam, hogy meg kell szülnöm ezt a gyereket, hiszen csak így tudok kiszabadulni a családom karmai közül. Vártam a pillanatot, hogy végre világra jöjjön a kisbaba.

A szülés előtt egy héttel már kórházba feküdtem. Egyik éjjel jöttek a fájások - rögtön a szülőszobába toltak. A szülés közben problémák adódtak. Már nem a szülésről, hanem életmentésről volt szó! A baba nyakára tekeredett a köldökzsinór, és a gyerek megfulladt.

Onnantól az orvosok számára már csak az én életem volt a fontos: az, hogy legalább velem ne történjen nagy baj. A történtek után összeomlottam: kilenc nehéz hónap, egy felbolygatott család és egy halott baba. Pszichológushoz kellett járnom, hogy túltegyem magamat ezen a megrázó időszakon. A család kitaszított magából. Hatalmas szerencsémre a fiú kitartott mellettem, és a szülei befogadtak. Most próbálok beilleszkedni egy normális családba, és figyelünk arra, hogy csak akkor legyen baba amikor mindketten felkészültünk rá.
(A cikket beküldte: zsanett84)



Túl kell lépni!
Szeretném felvázolni a dolgokat. Nem volt semmim, amit saját erőből értem volna el. Dolgozni annyit dolgoztam, amit besegítettem anyukám éttermében. Péntek-szombat-vasárnap, valamint nyáron két hetente egy egész hétig. Közben megismerkedtem a párommal, akivel... »

Baba: nem az a kérdés, mennyibe kerül, hanem hogy honnan teremtjük elő!
Egyre gyakrabban találkozom a kérdésekkel: „Mibe kerül a szülés?”; „Mennyibe kerül a gyermek?”; „Milyen kiadásokkal jár a baba?” Vajon miért gondolja bárki, hogy a családtervezést a pelenka árával kell összefüggésbe... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.