Kategória: A baba elvesztése

Elvesztettem a kisbabámat!

Ez a történet egy lányról szól, aki megismert egy fiút a gimiben és egy alkalom után terhes lett. A szülei mindenáron meg akarták tartani a babát. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom, mert érdekes történet!

Életem egyik legszörnyűbb pillanata az volt, amikor észrevettem, hogy jó ideje késik a menstruációm. Rettenetesen megijedtem, hiszen tudtam, hogy ez terhességet is jelenthet, ami viszont egyik pillanatról a másikra tönkreteheti az életemet. Egy módos, ám konzervatív vidéki családban nőttem fel. A faluban mindenki ismert mindenkit, és a pletykák pillanatok alatt elterjedtek a környéken. A közeli nagyváros gimnáziumába jártam, ahol megismerkedtem egy fiúval. A neveltetésemből adódóan nem ugrottam bele rögtön a kapcsolatba, viszont egy idő után nem tudtam türtőztetni magamat.
Mivel a srác szülei csak nagyon ritkán voltak otthon, gyakran feljártunk hozzá suli után DVD-zni, közösen tanulni, és többször a testiség felé terelődött a beszélgetés... Amikor észrevettem, hogy kimaradt a menzeszem, a barátnőmmel közösen vettünk egy terhességi tesztet. A teszt pozitív lett, én pedig tudtam hogy el kell mondanom szüleimnek...

Egyedül nem dönthettem úgy, hogy elvetetem a babámat, de édesanyám ellenezte ezt. A hatalmas családi botrány után közölték, hogy a családunk elvei szerint nem vetethetem el a babámat. Kiborultam, hiszen az én életemről volt szó, de semmit sem tudtam elérni náluk. A barátommal természetesen nem találkozhattam, a szüleim szobafogságra ítéltek. A srác lett a családban az első számú közellenség, pedig csak annyira volt hibás, mint én. Hiába próbáltam telefonon elérni, a szüleim a mobilomat is elkobozták, és még az udvarra sem mehettem ki.A család eltökélt szándéka volt, hogy a falu előtt titokban tartják a babát, majd amikor megszületik, elköltöztetnek vele a városba, egy kis lakásba. Amikor ezt megtudtam, hirtelen arra gondoltam, hogy meg kell szülnöm ezt a gyereket, hiszen csak így tudok kiszabadulni a családom karmai közül. Vártam a pillanatot, hogy végre világra jöjjön a kisbaba.

A szülés előtt egy héttel már kórházba feküdtem. Egyik éjjel jöttek a fájások - rögtön a szülőszobába toltak. A szülés közben problémák adódtak. Már nem a szülésről, hanem életmentésről volt szó! A baba nyakára tekeredett a köldökzsinór, és a gyerek megfulladt.

Onnantól az orvosok számára már csak az én életem volt a fontos: az, hogy legalább velem ne történjen nagy baj. A történtek után összeomlottam: kilenc nehéz hónap, egy felbolygatott család és egy halott baba. Pszichológushoz kellett járnom, hogy túltegyem magamat ezen a megrázó időszakon. A család kitaszított magából. Hatalmas szerencsémre a fiú kitartott mellettem, és a szülei befogadtak. Most próbálok beilleszkedni egy normális családba, és figyelünk arra, hogy csak akkor legyen baba amikor mindketten felkészültünk rá.
(A cikket beküldte: zsanett84)



Szülők vagyunk: egy kis angyal szülei
Az én kisbabám egy olyan vendég volt, aki igaz, hogy csak rövid látogatásra érkezett, de annál nagyobb ajándékot hagyott itt nekem. Megváltoztatott, érettebb emberré váltam és ezt neki köszönhetem. »

Vonjuk be az apukákat is a baba születésébe!
Vége már azoknak az időknek, amikor az apukák csak külső szemlélői voltak a gyermek születésének. Ma már ők is érdeklődnek az iránt, ami tulajdonképpen a saját életük tovább adása. Segítsük hát kedvesünket. »




Minden jog fenntartva © 2023, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.