|
|
Kategória: Szüléstörténetek Az én szülésemAz elsőt könnyen szültem, de a másodikat már nehezebben, pedig azt mondják, hogy a második könnyebb az elsőnél.Kettő gyermekem van. Az első lány lett és nagyon örültünk neki, amikor megszültem akkor azt mondtam hogy szeretnék még egyet. Így hát amikor az első gyermekem Viki 2 és fél éves lett, újra terhes lettem. Örült neki az egész család és én is. A 39. héten beindult a szülés. Reggel 7 órakor 6-7 perces fájásaim voltak. De olyan iszonyú volt hogy azt hittem meghalok. A férjem kihívta a mentőket, de mire kiértek, már 3 perces volt a fájásom. 15 perc alatt beértek velem a kórházba, ott előkészítettek és felkísértek a szülőszobára. Bekötötték az infúziót, de ekkorra már olyan fájásaim voltak, hogy nyögtem, amikor jöttek a tolófájások az egyik nővér odajött és rám parancsolt, hogy ne nyomjak! Hát ilyenkor, hogy ne nyomjon az ember.... Amikor odajött a szülésznő, már a fejét látta a kisfiamnak. Ezután már pár perc múlva láthattam is. Örömömben elsírtam magam. A doktornő összevarrt és 15 perc múlva láthattam a férjemet, aki 5 percenként telefonált, hogy megvan már? Nagyon jó volt látni, hogy ennyire boldog annak ellenére, hogy a második. Azt mondják, hogy van anelyik apuka a másodiknak már nem örül annyira, mint az elsőnek. Hát én örülhetek, mert ugyanúgy örült a kisfiunknak, mit a kislányunknak. Ma már három és fél hónapos a kisfiunk, a lányunk szeptembertől óvodába megy és nagyon szeretjük őket. Hát ennyi az én történetem és kívánom minden kismamának, hogy ők is legyenek ennyire boldogok. (A cikket beküldte: moni0326)
|