Kategória: Szüléstörténetek

Arnold baba születése

9 hónapja megérkezett a kis Csodánk.:) Nagyon vártuk már, sokadik próbálkozásra sikerült csak, de ez is bizonyítja, hogy nem szabad feladni! Új értelmet kapott az életünk! Mindig Ő az első, mindenben. Jó dolog gondoskodni, mosolyt csalni a kicsi arcukra és Ők is viszonozzák ezt, minden nap megnevettetnek minket, Anyának lenni a legszebb érzés! A férjem is más lett, bár eddig is nagyon szeretett és nagyon vigyázott rám, de mióta bővült a családunk, még inkább odateszi magát mindenben.:) A legjobbat hozzák ki a csemeték a szülőkből!

Bármikor újra átélném azt az érzést, amikor a világra segítettem ezt a kicsi embert! Este 8-kor ment el a nyákdugóm, elkezdett csordogálni a magzatvizem és fél 9-kor már jöttek az összehúzódások is. Rögtön 5-6 percesekkel indítottam, meg is lepődtem. Nagyon örültem, hogy nemsokára kezemben foghatom a kisbabánkat. Arnold mérte az időt és közben bátorított, kedves volt nagyon.:) Éjfélkor már 4-5 perces összehúzódásaim voltak, némelyik több, mint 1 percig tartott, úgyhogy elindultunk a kórházba. Megvizsgált az ügyeletes orvos, csak 1,5 ujjnyira voltam nyitva, viszont mivel elfolyt a magzatvíz, már nem engedtek haza. A szülőszobában rám tették az nst/ctg-t és vártuk, hogy történjenek a dolgok.:)
Fél egy körül érkezett meg a szülésznőm, megvizsgált ő is és mondta, hogy lassan tágulok, még várnunk kell a babára egy darabig. Megpróbáltam pihenni. Nem történt semmi különös közben, egész éjjel lassan tágultam. Nagyon izgatottak voltunk már.:) Hajnalban vizsgált meg a szülésznő újra, akkor már 2,5 ujjnyira tágultam, bár az még mindig kevés volt. Ekkor ráültem a gumilabdára és azon vajúdtam 9-ig. Folyamatos 5 perces összehúzódásaim voltak, egyre intenzívebbek! Közben Arnold végig velem volt és amikor látta, hogy kezdődik megint egy-egy összehúzódás, masszírozta a derekam és a hátam. Ez rengeteget segített! Természetesen a közelsége is!:) Nagyon jó volt, hogy ott volt velem és hogy minden pillanatot együtt élhettünk át! 9 után nemsokkal felkeltem a gumilabdáról, azt éreztem, hogy most sétálnom kell. 1 órán keresztül sétálgattam a szülőszobában, 1-1 összehúzódásnál megálltam és a férjemre támaszkodtam, aki folyamatosan biztatott. Nagyon nagy segítség volt! 10 órára már egész jól kitágultam, 4 ujjnyira. Akkor már 15 órája vajúdtam és nagyon fáradt voltam. Fél 1 körül elindultak a tolófájásaim is és 25 perc alatt megszületett Arnold baba, 3000 grammal és 53 centivel!:) Felsírt, de amint rám tették, elhallgatott. Elmondhatatlan boldogság árasztott el, elérzékenyültem, a férjem szintén, pedig nem az a fajta. De ez egy olyan élmény mindenki számára, ami még a kemény apukákat is meglágyítja.:)))
Nagyon hálás vagyok a Jóistennek, hogy sokadik próbálkozás után megérkezhetett Arni, a férjemnek, hogy végig velem volt, támogatott, bátorított!
Arni egészséges, huncut és boldog, 8 hónapos és 3 hetes kis vasgyúró.:) Most már teljes a családunk!

Köszönöm, hogy elolvastátok a mi történetünket is!

(A cikket beküldte: ErzsiCinti85)

Nőiességem beteljesedése
Már tudom, hogy a nőknek természet által adományozott ajándéka az, hogy képesek kihordani, és a világra hozni egy új életet, s talán életük legszebb napját átélve ezzel. Igenis sokat számít, hogy ki miként áll magához a szülés tényéhez, és milyen érzelmekkel indul... »

Patrik megszületik
Férjemmel már nyolcadik éve együtt voltunk, jóban és rosszban, amikor végre megengedhettük magunknak, hogy életre hívjunk Valakit. Igazából ez csak bennünk dőlt el, sem anyagi, sem semmilyen más körülményünk nem változott számottevően. Egyszerűen csak a biológia... »