|
|
Kategória: Szüléstörténetek Villámlátogatás a szülőszobánAz én március harmadikára várt lányom is megszületett február 18.-án 4090 grammal és 56 cm-rel. Eredetileg február 24.-én lett volna a programozott császár, a férjem szülinapján, de nem bírtuk ki addig...Eredetileg február 24-én lett volna a programozott császár a férjem szülinapján, de nem bírtuk ki addig... A nagy hóhelyzet idején magamat fuvaroztam NST-re kocsival, természetesen táska nélkül. Már előző este gondjaim voltak, azt hittem gyomorrontás. Görcsölt a hasam elég rendesen, hasmenésem volt és hánytam. A fájások rendszertelenül jöttek, de eléggé fájtak. Gondoltam, ha el tudok aludni, akkor ez biztos nem szülés. El tudtam. Másnap mentem NST-re, közben már eléggé nagy fájdalmaim voltak. Utána felmentem a dokimhoz, kérdezte, mi újság, mondtam neki a tegnap estét. Mondta, hogy megvizsgál, pont fájásom volt. Azt mondta, kőkemény a méhem, azonnal császár. Leesett az állam.. A férjem Pesten (együtt szülést akartunk) az egyik gyerek oviban, a másik suliban, még egy papucsom sincs. Haza akartam menni a cuccomért, de nem engedte, azt mondta, bármikor szétrepedhet a méhem (ez volt a harmadik császárom). Úgyhogy rögtön a szülőszobán találtam magam, és onnan kezdtem telefonálgatni a férjemnek (sírt), anyunak (ő is sírt) és a nővéreméknek. A férjem rögtön elindult haza Pestről, de az együtt szülésnek lőttek. A nővérem jött be velem a műtétre (köszönöm neki). Kaptam az infúziót, előkészítettek a műtétre, a CTG jelezte a fájásokat. Nagyon féltem! A műtét spinális érzéstelenítésben volt. Egy darabig rendben ment minden, csak a vérnyomásom esett le folyton, szédültem, hányingerem volt, hiába kaptam oxigént meg rengeteg gyógyszert. Utána meg nem tudták kiszedni a babát, egy két méteres doki lihegve nyomta a gyomrom fölött, ami baromira fájt (még csúnyát is mondtam) és nem sikerült kiszedni. A nővérem is csak lesett. Szegény rosszul lett a műtőben, alig tudták rendbehozni. Utána azt mondta a dokim, hogy rengeteg összenövés volt a hasamban (a két előző műtét miatt) és nagy volt a baba, azért nem tudták kiszedni. De legalább így túllettünk rajta. Hanna jelenleg nagyon jó baba, remélem így is marad. (A cikket beküldte: Adrienn04)
|