Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Császármetszés

Természetes szülés kontra császár

Különböző emberek, különböző vélemények. És ez így van jól.
Mégis meglepődtem, hogy mennyire szélsőségesen gondolkodnak az emberek erről a témáról.
Ez a cikk az én véleményemről, érzéseimről szól.
Nincs igazi célja, hisz tapasztaltam, vannak emberek, akik meggyőzhetetlenek. És tulajdonképpen nem is ez a fontos.
Csak leírtam, mert így érzek, mert jól esett leírni.


Fél éves sikertelen próbálkozás után fogantak meg természetes úton a babáink. A kilencedik héten tudtuk meg, hogy ketten vannak odabent. Nagy volt a meglepetés, mivel sem a férjem családjában, sem az enyémben nincsenek ikrek.
Persze a fél napos „ezt nem hiszem el”-ek után már az ikresekre olyannyira jellemző büszkeséggel újságoltuk mindenkinek, hogy bizony nekünk ikreink lesznek!
Mi is átéltük/átéljük a babavárás során a hullámvölgyeket: „csak semmi baj ne történjen” „csak nehogy valamelyik baba beteg legyen”, „csak nehogy koraszülöttek legyenek” etcetera.
Aztán a 28. hét környékén már egyre többször jön szóba a szülés. Hopp, ami olyan távolinak tűnt korábban, az most már hamarosan be fog következni..
És ekkor jön az ikres kismama és kispapa dilemmája, amin nem segít a kétszáznegyvennyolcmillió eltérő vélekedés és hasonló arányszámú rémtörténet meghallgatása.
Császár vagy természetes szülés? Persze ha egy baba van, akivel minden oké, nem kérdés. Egy áldott állapot vége, beteljesülése a természetes úton megszülető, ráncosképű, kiázottkezű újszülött.
Na de ha ketten vannak?!
Egy leendő anya és apa szívét jeges rémület tölti el, ha arra gondol – amit a legtöbbször igyekeznek a tudomásukra hozni – hogy mi van, ha B baba nem bírja a gyűrődést, míg A baba megszületik és valami szörnyűség történik Vele. Mi van, ha komplikáció lép fel és A baba természetes úton történő megszületése után tolják a kismamát a műtőbe, és császárral fejezik be a szülést B baba esetében – mert ez a második számú történet, amit a leendő szülőpár legtöbbször végighallgat.
Így már nem túl vonzó a természetes szülés; persze vannak ikrek, akik így születnek – hallod innen-onnan – na de a többség?!

Még nem tudom, hogy fognak megszületni a Lányaim. Még bármi lehet.
Nekem/nekünk egyetlen dolog számít: Ők egészségesek legyenek!

És mindezt azért írtam le, mert nemrég szülőszoba látogatáson voltunk a férjemmel, ahol várnunk kellett, míg bemehettünk. Ott téblábolt egy kispapa, akinek a felesége már bent vajúdott. Beszélgetni kezdtünk Vele és Ő egészen elképesztő dolgokat vágott a fejünkhöz, amikor megtudta, hogy ikreket várunk és a császáros szülés felé hajlunk. Szerinte az nem is szülés. Beszélt a jó kapcsolat kialakíthatatlanságáról, a nőiesség elvesztéséről, arról, hogy majdhogynem mindegy, hogy a baba egészségét lehet a császárral megóvni, annak a gyereknek természetes úton kell megszületnie vagy sehogy, és még sok-sok számunkra teljesen elképesztő dologról a császáros szüléssel kapcsolatban. A végén már csak hallgattunk komoran.

Mi, a férjem és én hiszünk abban, hogy a kapcsolatunk a babáinkkal már a fogantatással elkezdődött, hogy nem leszünk idegenek egymásnak, ha úgy adódik, hogy császárral emelik ki Őket, mert emlékezni fognak a sok-sok órás mesefelolvasásra, zenehallgatásra, a tenyérbe rugdosós játékra, a simogatásokra, arra, amikor aparádiót játszott Velük a férjem. És igenis tökéletes lesz a kapcsolat köztünk, mert már most az.
Mert nem ezen múlik.

Egy kismama, aki anno 28 évvel ezelőtt természetes úton született, ám ez a tény mégsem volt elegendő a szüleivel való tökéletes kapcsolathoz…
(A cikket beküldte: babanod)



Egy Angyal születése
Úgy gondoltam, leírom életem első szülésének élményét, hogy tudják, akik még előtte állnak, mennyire nagy csodát is fognak átélni. :) Mondhatni végigaggódtam a terhességem, hiszen első baba lévén még minden új volt számomra és mint mindenki más én is csak egy... »
Az én szüléstörténetem, avagy Kinga baba születése
Annyi szüléstörténetet olvastam itt, hogy úgy döntöttem, hogy én is megírom a saját történetemet: Kinga baba születése. Igaz, még csak 19 éves voltam, mikor megszületett Kinga, én mégis úgy érzem, hogy SOHA nem csinálnám vissza a dolgokat. Nem vesztettem el a... »





Minden jog fenntartva © 2018, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.