|
Kategória: Szüléstörténetek Szabolcska csodálatos érkezésePontosan 1 évvel ezelőtt született meg a -számomra- világ legcsodálatosabb kisfia 4150 grammal, 57 cm-rel a veszprémi kórházban.2007. márc.9-én 17.33-kor a föld és az ég egy pillanatra összeért, Szabolcska születésekor. Nagyon szomorúak voltunk, elmentem az orvosomhoz, de mindent rendben talált. A második babáért már nem akartam azt a rengeteg vizsgálatot, időt, pénzt, amit az elsőért megtettünk. Az elsőért mindent vállaltam volna, akár a lombikprogramot is, de szerencsére természetes úton fogant. De ez egy másik történet. Elfogadtuk a helyzetünket, örültünk, hogy van egy gyönyörű lányunk, visszamentem dolgozni, nagyobb lakásba költöztünk, éltük az életünket, nem beszéltünk a babáról. 2006. nyarán kezdtem furcsán érezni magam. Feszültek a melleim, ökölödtem a fogmosásnál. A férjem 31. születésnapján megcsináltam a tesztet. Azonnal jelzett, majdnem kiugrottam a bőrömből örömömben. Még aludt, mikor berohantam a szobába, kezemben a POZITIV terhességi teszttel és kiabáltam, hogy boldog születésnapot Apa! Felhívtam az orvosomat, rohantunk ultrahangra és megláttuk a csodánkat. 8 hetes terhes voltam. Terhességen tulajdonképpen problémamentesen telt, de mivel nagyon aggódós vagyok végigizgultam az egészet. A 20. héttől már nem dolgoztam, vártam a Picit és neveltem a Nagyot, aki 5 éves lett. Boldogságunkat tetőzte, amikor a négydimenziós ultrahangon és az orvosom a 18.héten megerősítette, amit én első pillanattól biztosan tudtam: FIÚ!! 2007. márc. 7-re voltam kiírva. (Tetszett a dátum, rímelt, mint a lányom szül. dátuma: 2002.október 2.) De a fiatalember nem sietett. Márc. 8-án be kellett feküdnöm a veszprémi kórházba. Ahonnan csak szép emlékeim voltak az előző szülésem kapcsán. Kicsit izgultam ,itt ugyanis már nem lehet a fogadott orvosnál szülni és szülésznőt sem lehet választani. (A lányom még a választott orvosnál és választott szülésznőnél született.) Márc. 9-én OPT vizsgálatot követően a doktor a szülés megindítása mellett döntött. Burkot repesztett. Telefonáltam a férjemnek, rohant a kórházba. Miután megérkezett bementünk a papás szülőszobába. Rettenetesen fájt. De nem bántam, évek óta erre vártam. Sokat segített, hogy a férjem is velem lehetett. Nagy fájdalmaim között fülembe súgta, (mint a múltkor is) imádlak Benneteket. Nagyon nagy erőt adott. Csak az számított, hogy a babám jól van. A szülésznőm - örök hála neki- gátvédelmet javasolt. Nem nyomhattam nagyokat, ez kicsit nehezítette a dolgomat. 2007. március 9-én 17.33-kor 4150 grammal, 57 cm-rel GÁTVÉDELEMMEL megszületett a várva várt SZABOLCSKA! Ez a pillanat leírhatatlan, ilyenkor a föld és az ég egy pillanatra összeér. Ezt nem lehet szavakba foglalni, át kell élni. Ez maga a CSODA. Gyönyörű volt és sírt. Ennél szebbet az életben nem lehet látni, hallani és érezni. Azonnal a hasamra tették, az őssejtgyűjtés idején ott pihent. Majd a szomszéd helyiségben ellátták, felöltöztették. Az édesapja végig vele lehetett, dajkálhatta a néhány perces babáját. A csecsemőnővér segítségével ott a szülőszobán megszoptathattam. Majd együtt lehettünk hárman: BABA+ANYA+APA. Dajkáltuk, simogattuk a csodánkat, végtelenül boldogok voltunk. Közben felhívtuk a Nagyot, akire a mamáék vigyáztak. Szabolcska nem sárgult be, a tejem beindult és a negyedik napon jöhetett értünk az Apa. Kimondhatalanul boldogok vagyunk. Imádjuk a gyerekeinket. Ezúton is szeretnék köszönet mondani a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház szülészetén dolgozó orvosoknak és nővéreknek. Külön köszönet dr. Orosz Tamásnak a szülés levezetéséért, szülésznőmnek Orsinak mindenért - különösen a gátvédelemért, a csecsemősöknek kisfiam gondozásáért. Köszönjük. (A cikket beküldte: pmjudit)
|