Kategória: Szüléstörténetek

Nem mindegy ki és hogyan...

A szülés a legtöbb nő számára félelmetesnek tűnik, bár ha az ember jól választ akkor a legszebb élmény a világon.
Edina terhes lett és alig várta, hogy babája szülessen.


Teltek múltak a hónapok és ahogy annak lennie kelett a pocak egyre nagyobb szebb és kerekebb lett.

Eljött a várvavárt pillanat és irány a korház. Azonban a választás nem volt éppen praktikus.
Ugyanis a választott orvos nem volt a legjobb.
Hiába adtak neki pénzt, hiába minden a szülés Edina számára egy tragikus élmény marad.

A baba még nem akart kijönni, mert csak tágulgatott a méh, Edina nagy fájdalmára, de ez a fájdalom még édes volt. A doki az órájára pillantott és mondta, hogy siessenek, mert ő hivatalos az anyósához vacsorára. A szülés még mindig nem kezdődött el, mert nem volt még annyira kitágulva. Az orvos azonban nem várt tovább és könyökkel ráfeküdt Edina hasára és nyomta kifele a babát. Annyira nyomta, hogy egy reccsenés hallatszot. Hát igen, ez volt Edina alsó két lengőbordája. De ha mindez még nem lett volna elég a baba megszületése után a méhlepényre már végképp elfogyott a türelme, benyúlt és kitépte azt. Edina mindenhol vérzedt és szakadt.
3 órás plasztikai sebészeti beavatkozás kelett kívül, belül, hogy rendbehozzák a testét. A doki ma is praktizál és nem lett a tettének következménye, mert egy doki mindent ki tud magyarázni. Mert ugye azt mindenki tudja, hogy az ilyen dokik mögött állnak a legjobb ügyvédek, és maga a kórráz is. Ha bármi gond van, csak nagyon ritka esetben fordul elő az, hogy a betegnek van igaza.
Egyszóval Edina számára a szülés örök horror marad, és soha nem fogja elfelejteni
(A cikket beküldte: kotk)


Szüléstörténetem, ahogy én átéltem
Talán akkor tudatosult bennem, hogy gyermekünk lesz, amikor az orvos azt mondta, 2014. májusában szülni fogunk. Férjemmel jó ideje tervezgettük, hogy egyszer családunk lesz, és ez most megvalósult. Nem félek a fájdalmaktól és bátornak tart mindenki, de a... »

Gergő manónk története
Veszélyeztetett terhességemet tetőzte még, hogy dongalábat állapítottak meg a 26. héten. A félelem, ijedség mellett nem adtuk fel, továbbra is kitartottunk és élni akartunk! Azt mondták, hogy kicsi volt a férőhelye a méhemben és nem tudtak úgy fejlődni a... »



Minden jog fenntartva © 2026, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.