|
|
Kategória: Szüléstörténetek Lora baba érkezéseTerhességem alatt rengeteget olvastam az oldalon lévő szüléstörténeteket és babás sztorikat. Már akkor elhatároztam, én is megosztom majd a sajátom.Lányom a születését tekintve nagyon pontos volt. Augusztus 30-ra voltam kiírva és augusztus 30-án 11:23-kor megérkezett a kislányom, Laura. Eddigi életem legszebb pillanata. Azóta ugyan nem sok időm van magammal foglalkozni, de az én kis hisztis lánykám mindenért kárpótol :-) Párommal úgy terveztük, hogy bejön velem a szülőszobára. A kórház folyosóján már hálóingben még 1 órát várakoztunk, előtte ugyan megkaptam a finom beöntést. Még jó, hogy időben szóltak arról, hogy nincs wc papír, inkább vigyek magammal. Megérte a várakozás, mert kaptunk egy gyönyörű egyágyas szülőszobát mindennel felszerelve. Apuka körülbelül 1,5 órát volt velem a szülőszobán, amikor megegyeztünk, hogy ő akkor inkább kimenne. Mellettünk lévő szobában elég szépen kiabált egy nő, konkrétan mintha nyúzták volna szegényt. :-( Bevallom őszintén, én is megijedtem akkor picit, hogy mi vár még rám (első baba). Anyukám szerencsére kint várakozott, ezért lecserélte a párom és bejött hozzám a szülőszobára. Reggel 06:00-kor jöttek burkot repeszteni, onnantól kezdődött a buli igazán. A menstruáció szerű fájdalom helyett úgy éreztem mintha szét akarna robbanni a pocakom. Ekkor már se a labdán, se ülve, se állva, se sétálva nem volt jó, csak feküdni tudtam. Ez ugyan kicsit lassította a dolgokat, de elviselhetőbb volt. Kezdtem kimerülni, próbáltam a helyes légzésre koncentrálni, de sokszor nem sikerült és érdekes hangokat adtam ki helyettük. Két fájás között szerintem sikerült elszundítanom, de soha nem tartott sokáig, mert a következő fájásnál újra észhez tértem. 10:00 óra felé már kezdtem érezni tolófájásokat, de ekkor még nem tűnt el teljesen a méhszáj, ezért nem nyomhattam. Na ez nem volt túl kellemes. Ezt párszor eljátszottam a szülésznővel. Mindig jött, megvizsgált és közölte, hogy még nem szabad. Pontosan már nem tudom mikor, de végre azt mondták nyomhatunk. Ennek nagyon megörültem, bár azt hittem egyszerűbb lesz. Nekem kb. fél órának tűnt és rengeteg erőfeszítésbe, mire kibújt a kisasszony. Három szülésznő volt körülöttem és segítettek, mert Lora baba keze a szájánál volt amikor kibújt, ez nehezítette a dolgokat. 11:23-kor azonban sikerült kibújnia, micsoda megkönnyebbülés volt. A babát elvitték, anyukám mehetett vele. Addig "kihúzták" a méhlepényt (ehhez egyáltalán nem kellett már nyomni), majd összevarrtak. Belül is kellett varrni és kívül is. Ez picit kellemetlen volt, néha éreztem a tűszúrást, de már nem érdekelt. Utána anyukám megérkezett vissza a kislányommal. Hát elég megviselt volt szegény arcocskája. Megkaptam az ebédem még ott a szülőszobán, ami akármilyen szörnyű is volt, nagyon jól esett és mindet meg is ettem. Később átkísértek a kórterembe, ahol megkaptam az ágyam. Találkoztam a mellettem lévő kórterembe fekvő húgommal is. Ő két nappal előttem szülte meg a kislányát. Az I. számú Női Klinikán szültem a Baross utcában. A szülésznők teljesen felkészültek és profik voltak, nem utolsó sorban pedig kedvesek. A szülőszoba gyönyörű volt. A csecsemősök között ugyan volt egy-két bunkó, de akadt közöttük segítőkész, kedves is. Ha kérdeztem mindent megmutattak, mindenben segítettek. A szobatársaimmal is szerencsém volt, jófejek voltak, sokat nevettünk még annak ellenére is, hogy valamelyikünk babája mindig sírt éjszaka. Hozzáteszem senkinek egy fillért nem adtam, se orvosom, se szülésznőm nem volt, mégis úgy gondolom magas színvonalú ellátást kaptam. Lora baba most 1 hónapos... (A cikket beküldte: Klarass)
|