Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Tervezés és időzítés

Kistestvérre várva

Kistestvért szeretnék a kisfiamnak. Bár ez nem volt mindig igy, mégis most mindennél jobban vágyom egy másik babára. Sajnos elég sok buktatón vagyok túl, aminek nem tudom az okát. Ezt a kissé szomorkás töténetet szeretném elmesélni most.

2009. november 16-án megszületett pici fiam Matin András, aki egészséges, gyönyörű és a család szeme fénye. Nagyon boldog voltam, a férjemmel együtt, de ezt beárnyékolta egy akkor számomra nagynak tűnő probléma: még talán egy hónap sem telt el a szülésem óta, férjem máris felhozta a kérdést, mikor legyen meg a második baba?

Én nem akartam második babát, se akkor, se később, ő persze ezt nem értette meg. Nagyon összevesztünk. Szinte forrt a levegő és tapintani lehetett a feszültséget. Ez hetekig eltartott, aztán csillapodtak a kedélyek és visszaállt a családi béke. Kisfiunk nőtt szépen, mi új lakásba költöztünk, amit már nagyon vártunk, aztán eljött az ősz és a kisfiam bölcsődébe ment, mert vissza szerettem volna menni dolgozni. Ez így is lett, telt-múlt az idő és a körülöttem lévő nők többsége abban az időben lett állapotos a második, harmadik gyermekkel, boldogok voltak, kivirultak és a gyerekek boldogan újságolták, hogy testvérük lesz.
Egy nap a játszótéren a kisfiam odament két kisgyerekhez, akik testvérek voltak. Erre ők elküldték, nem játszhatott velük. Szegénykém ott ült magányosan a homokozóban, nem mert senkihez odamenni. Akkor felmerült bennem a gondolat: olyan sok gyereknek van testvére, nincsenek egyedül, az én kisfiamnak miért nincs? Megszólalt bennem valami, valami hang azt súgta: „Te is, mint minden nő, anyának születtél, imádod a gyerekeket, mi akadálya, hogy még egy gyermeket szülj?" Rádöbbentem, hogy igen, testvért szeretnék a kisfiamnak és igen, visszasírom azokat az időket, mikor pici volt, felsírt éjjel, pelenkáztam, szoptattam. Ez hiányzott.
Férjem és családja nagyon örült, mikor elmondtam, mi a nagy vágyam. Abbahagytam a fogamzásgátlót és belevágtunk a babaprojektbe. A gyógyszer után két hónapig nem volt menszeszem, kaptam rá gyógyszert, amitől helyreállt, hónapokig percre pontosan megjött, persze babó meg sehol.

Teltek-múltak a hónapok és egyre elkeseredettebb lettem, vajon miért nem sikerül, mi lehet a gond? A munkahelyem elég stresszes hely, valahogy annak is tudtam be a sikertelenséget. Elmentem orvoshoz, aki irt Clostylbegitet, amit a menstruáció 3. napján kell elkezdenem szedni, mivel megállapította, hogy semmi gond, csak valamiért nincs peteérésem. Közben a munkahelyemen problémák adódtak, a cég rosszul állt anyagilag és engem elküldtek. Munkanélküli lettem ismét. Még mindig nem dolgoztam fel a történteket, állandóan jár az agyam, mit hogy kéne csinálni, hiszem itt a kisfiam, akinek mindent szeretnék megadni, de hogyan, miből? És ami még jobban fájt, hogy férjem nagyon lazán fogta fel a dolgot és mondta, hogy legfeljebb elhalasztjuk a babaprojektet, várunk, míg találok munkahelyet. Mivel ha most teherbe esnék, nem járna semmi, csak a GYES és a családi pótlék, ami igen soványka összeg és munkaviszonyom nem lenne.

Persze a menstruációm azóta sem jött meg, már egy hete késik és úgy érzem egyedül vagyok a problémámmal, nincs aki megértse, néha még én magam se, hogy mit szeretnék. Nem értem, mi a baj. Kisfiamat 28 évesen szültem, minden nehézség nélkül megfogant, pedig akkor is ugyanitt dolgoztam, ugyanezt csináltam. Most 31 éves vagyok. Meddig, vagy mire várjak? Fogalmam sincs, mikor fogok állást találni és ha igen, meddig várjak, lehetek valaha az életben még egyszer anya?
(A cikket beküldte: mia1981)



Csoda, vagy csak most jött el az ideje?
9 hónapot vártunk arra, hogy újra bekopogjon a gólya az ajtón. Szenvedtem nagyon sokat, bár feleannyit sem, mint akik évek óta próbálkoznak az első babával. Szerencse volt ez, vagy csak így volt elrendelve? Azt hiszem, ez sosem fog kiderülni. »

Ötödik császár...?
Négy gyerkőcöm császármetszéssel született a magas vérnyomásom miatt. A negyediknél lekötöttek, de most szeretnénk babát az "új" párommal. Az ötödik császár nagyon veszélyes, szinte nincs olyan anya és orvos, aki vállalná a felelősséget. »





Minden jog fenntartva © 2018, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.