Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ




Kategória: Egyéb babás témák

Fiatal lányoknak a babatervezésről

Persze nem csak a fiataloknak, az én generációmnak írok, de azt hiszem, ők a legveszélyeztetettebbek a témában, mert ez a generáció az, akiknek a korábbiaktól jobban át kell gondolni és tervezni a gyermekvállalást, a tanulmányokba és a karrierbe, munkába úgy mond beiktatni, és ők az a generáció, akik már akarva, akaratlanul is együtt kell éljenek (pl. az oktatás miatt) a sokszor jó, hasznos, de másrészről adott helyzetben sok felesleges információ forrásával: az internettel.

Mikor Párommal egymásra találtunk, alig telt el néhány hónap és már arról beszéltünk, hogy mit gondolok, mikor szeretnék babát majd… Akkor azt mondtam, hogy olyan 25 évesen jó lenne anyukának lenni, fiatalon szerettem volna anyuka lenni, de úgy, hogy azért a “muszáj dolgok” is legyenek meg… Szépen végig gondoltam, hogy valószínű tovább fogok tanulni, egyetem, ha azt befejezem 23 leszek, kéne kicsit dolgozni és úgy bábázni menni, no így jött ki a 25…
Akkor ennél többet nem is gondoltam. Teljesen egyértelmű volt számomra, ha azt csináljuk majd, baba lesz a következménye. Eddig úgy néz ki ez meg is valósulhat…Nagyon bízom és reménykedem benne, szeretném nagyon! Akkor voltam 17 éves… Most lettem 24… Január óta nem szedem a bogyót… És most ugye várakozunk, izgulok sokszor, ezt nem kell azt hiszem részleteznem, sokan ismerik…

Viszont még idén január előtt is már elöntött az érzés, hogy “de jó lenne már…” ez úgy 2008 nyarán volt… de sajnos akkor még hátra volt a sulimból egy év, és alig kezdtem dolgozni. Szóval még várni kellett a 2010 januárra… de sajnos mivel annyira érdekelt, annyira kíváncsi voltam, magára a terhességre, a folyamatára, mindenre, ami azzal kapcsolatos, hogy hát felkattantam a netre. Bizony sok hasznos információt találtam. Iszonyatosan érdekes, ahogy egy Picurka világra jön általunk, igenis egy Csoda, ahogy létre lettünk hozva, hogy minderre képesek vagyunk anélkül, hogy a szeretkezésen kívül bármi mást tennünk kéne. Ez a természet rendje!

DE!
Ahogy találtam az izgalmasnál izgalmasabb dolgokat a neten, megtudtam, hogy biza van, hogy nem jön azonnal a babó, normális, ha akár egy évet is várat magára… “Na jól van – mondom - ezt azért jó tudni!“
De sajnos akarva-akaratlanul a ronda net által olyan bejegyzésekhez is eljutottam, hogy már túl sokat tudok a meddőségről, annak ilyen-olyan lehetséges okairól, a vetéléséről, és sorolhatnám… No és akkor belenyilall az emberbe, hogy “mi van ha én is, mi van ha nem is érzek semmit, nem tudom, és mi van ha én is?!”
Na ezt NEM kellett volna! Nagyon NEM! De akkor mikor kíváncsian kezdtem szörfözni az után, hogy milyen boldog kismamának lenni, hogy akkor mi is történik velünk és a pocakban, sajnos akkor erre nem gondoltam, hogy olyan információk is megtalálnak – mert nem én kerestem őket –, amik számomra feleslegesek, sőt rombolóak. Teljesen negatív hozzáállást bírnak az emberbe ezek belesúgni.
De ezt nem szabad! Az alap igenis az, hogy a nők többsége fél, egy év után sikeresen teherbe esik és kihordja a kisbabáját!

Azért kellett ezt most leírnom és kiírnom magamból, hogy óva intsek ettől még olyan fiatal lányokat, akik még a dolgok előtt állnak és kicsit lenyugodjak. Kérlek Benneteket, a saját érdeketekben, hogy próbáljatok egyáltalán semminek nem utána nézni a neten, mert egyszerűen elkerülhetetlen, hogy a másik oldal is felbukkanjon, és sajnos akkor azok beférkőzhetnek a gondolatainkba és csak rossz hatással lehetnek ránk, és megkeseríthetik azt, aminek felhőtlennek és csodálatosnak kéne lennie. Ha nagyon érdeklődsz, inkább menj a könyvtárba és inkább egy könyvet olvasgass a babázásról, és álmodozz csak! És ennyi!
(Igen, lehet, jó tudni bizonyos dolgokról, ha ne adj Isten úgy adódna, de akkor is ráér az ember lánya gondtalan egy évnyi szerelmezés után azon aggódni, hisz az orvosok úgysem foglalkoznak semmivel addig, és akkor legalább addig élveztük a dolgot!)
Sajnos én megjártam így a nettel… azóta időnként valami butaság beférkőzik a kis fejembe, és nem kis harcot küzdök le saját magamban, hogy újra pozitívan és optimistán lássam a dolgokat, és türelmesen tudjak várakozni.
Valamennyire hiszek a gondolatok teremtő erejében, bár nem gondolnám, hogy mert valami rosszra gondoltunk az csak azért alakult esetleg tényleg rosszul; viszont, hogy nem segít semmit a negatív gondolat, az egyszer biztos. Hát akkor mért is ne lennék CSAK pozitívak, és esetleg sikerül bevonzanunk, amire vágyunk!
Bízom benne, hogy most már csak “elfogy”, ami belezavarhat a pozitív jövőbe vetett hitemben, és Párommal egymást nagyon szeretve, pozitív energiával feltöltődve, boldogan hozzánk is elérkezők Ő, akit nagy szeretettel várunk és bízom benne, hogy majd én is megoszthatom veletek ahogy életet adtam Neki.
(A cikket beküldte: nikletty)



A tornanaci, a szoptatás és a koktélruha esete a Renault Clio-val
Jaj, azt se tudom, hogy hol áll a fejem. A kocsi szervízben, Balázsnak holnapra tornanadrág kell, Attilával hétvégén egy partyra megyünk, nincs egy rongyom se. De ide vagyok szögezve, mert Pankát 2 óra múlva szoptatnom kell – sopánkodtam a telefonba Kitty barátnőmnek. »

Szerinted jól döntök, ha terhesen is tovább dolgozok?
Ezt a kérdést tette fel nekem egy nagyon jó barátnőm. Most 25 hetes terhes és lassan szeretné eldönteni, hogyan szervezze a dolgait. Elgondolkodtam, majd azt javasoltam, hogy írjunk össze egy listát arról, mik az előnyei annak, ha otthon marad és mik az előnyei annak, ha továbbra is dolgozik? »




Minden jog fenntartva © 2021, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.