|
|
Kategória: Komplikációk Szelina és a kórházi miliőNagy nehezen megírtam a szüléstörténetünket, hát megírom, mi történt utána a kórházban. Borzalmas volt, senkinek nem kívánom ezt átélni. Avagy fogadjunk-e orvost vagy ne? - folytatás. Remélem segítek eldönteni ezt a kérdést mindenkinek, aki eddig ezen gondolkodott.Éjjel-nappal együtt voltam a lányommal, nem adtam be a csecsemősökhöz, hiszen rá vártam és nem akartam lepasszolni! Ő az enyém! Tusolni és wc-re is csak akkor mentem, amikor voltak a kötelező orvosi vizitek náluk. Vettek tőle vért vizsgálatra, biztos voltam benne, hogy bent leszünk 3 nap, aztán gyorsan hazamegyünk, de vasárnap közölték, hogy Szelina vérében a fertőzés több mint a hétszerese a normálisnak - beteg, nem mehetünk haza... Hogy lehet ez? Elkezdett enni a bűntudat, hogy ha máshogy csináltam volna vagy nem tettem volna ezt vagy azt...na de várjunk, hogy és mitől lett beteg? Kezelés: reggel és este 2 injekció, valami kombinált antibiotikumos kezelés... A szobám rögtön a csecsemős szoba melett volt, hallottam minden nap többször sírni, evett a bűntudat és belebetegedtem én is, a vérnyomásom magas lett, először 170/110 aztán csütörtökig, amikor is teljesen kiborultam 210/170 lett. Innentől kezdve minden felgyorsult, jöttek orvosok, vizsgáltak, de mintha nem egy teremben lettünk volna, el akarták venni tőlem Szelinát, hogy pihenjek, nem engedtem, velem kell lennie. Egy orvos azt mondta, muszáj pihennem és le kell vinniük a vérnyomásomat, különben agyvérzést kaphatok, de akkor jobb, ha meg is halok, különben normális sose leszek, ha túlélem...nem is emlékszem másra innentől kezdve. Ránéztem a Kislányomra, mióta eszemet tudom mindig is nagyon vártam, hogy megszülessen, mondtam neki, nem halhatok meg, hiszen szükséged van rám, ott kell lennem az anyák napi ünnepségeken, ott kell lennem, mikor egy fiú miatt lelki támaszra lesz szükséged, és meg kell tiltanom a bulizást, amikor a tanulás rovására megy, sok ehhez hasonló gondolat futott át a fejemben... Kérdeztem mi a baja? És mitől? Aztán amikor végre megtudtam, nagyon fájt, hiszen egyszerűen elkerülhető lett volna! Kedden, mint meséltem elkezdődtek a fájások, ami hatására Szelina elkezdett meconiumot üríteni a vízbe, ami bekerült a tüdejébe, és ez okozott nála egy csúnya fertőzést! Tehát ha akkor kedden elindítják a szülést, rá 3 napra tök egészségesen itthon lettünk volna...DE nem volt fogadott orvosom, így hazaküldtek azzal, hogy amit érzek jósló fájás...és az, hogy kétujjnyira nyitva vagyok, elmúlt és nem is vagyok nyitva... Végül 8 nap kínzás után hazamentünk és otthon óvtam, milyen csoda: a vérnyomásom is helyreállt, pedig nem vettem be a vérnyomás csökkentőket és nem mentem el orvoshoz kezelés miatt.... Tudtam, hogy lelki eredetű, mondtam is, de nem hittek nekem vagy meg se hallották, nem tudom, nem is érdekes... Azt tudom, hogy a következő terhességemet orvos nélkül nem szeretném vállalni. (A cikket beküldte: Szindy&Béci)
|