|
|
Kategória: Komplikációk Napsugár születéseTörténetem 2008. október 26.-án kezdődött. Aznap reggel, amikor felébredtem, arra lettem figyelmes hogy szivárog a magzatvíz. Szóltam a páromnak, lehet, hogy ma megyünk szülni. Én nyugodtan vártam a fejleményeket, izgultak éppen elegen körülöttem.9-re oda is értünk és az ügyeletes orvos közölte, hogy már ne menjek haza innen, csak ha megszültem. Minden egyéb teendő után elfoglaltam a szülőszobát, a férjemet meg hazaküldtem, mert fájásaim még nem voltak. 1 óra körül felhívtam, hogy jöjjön be mert szükségem van rá. Addigra az orvosom is beért és megvizsgált. Azt mondta, estére meglesz a kicsi. A bekötött oxitocin megtette a hatást és jöttek a fájások. Szinte végig CTG-n voltam. 4 órára már nagyon erősödtek és elkezdtem gyorsan tágulni. A szülésznő mondta, hogy 5 körül már baba lesz. Igaza is lett. 17.05.-kor megszületett Napsugár, 47 cm-rel és 3130 grammal. A szülés után nagyon véreztem, de a dokim azt mondta biztos a gyors tágulástól. Mikor végzett velem, hozták a Babókámat. Elsőre szopott, nagyon jó érzés volt. 10 perc múlva éreztem, hogy szédülök és kértem a férjemet, szóljon valakinek. Jött a szülésznő, megnyomta a hasamat és nagyon elkezdtem vérezni. Azonnal hívták az ügyeletes orvosokat és gyorsan el is altattak, hogy el tudják a vérzést állítani. Kiderült, hogy maradt egy darab a placentából. Nagyon megijedtünk,de mikor felébredtem minden rendben volt. A dokim később tudta csak meg, hogy mi történt, de nem derült ki a számunkra, hogy Ő hibázott-e vagy a szülésznő. Másnap vért kellett kapnom, mert jártányi erőm is alig volt és a véreredményem sem volt túl rózsás. Napsugár hála Istennek jól van, azóta szépen gyarapodik, és már én is sokat erősödtem. (A cikket beküldte: Angyalka 78)
|