Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ






Kategória: Császármetszés

Természetes szülés kontra császár

Különböző emberek, különböző vélemények. És ez így van jól.
Mégis meglepődtem, hogy mennyire szélsőségesen gondolkodnak az emberek erről a témáról.
Ez a cikk az én véleményemről, érzéseimről szól.
Nincs igazi célja, hisz tapasztaltam, vannak emberek, akik meggyőzhetetlenek. És tulajdonképpen nem is ez a fontos.
Csak leírtam, mert így érzek, mert jól esett leírni.


Fél éves sikertelen próbálkozás után fogantak meg természetes úton a babáink. A kilencedik héten tudtuk meg, hogy ketten vannak odabent. Nagy volt a meglepetés, mivel sem a férjem családjában, sem az enyémben nincsenek ikrek.
Persze a fél napos „ezt nem hiszem el”-ek után már az ikresekre olyannyira jellemző büszkeséggel újságoltuk mindenkinek, hogy bizony nekünk ikreink lesznek!
Mi is átéltük/átéljük a babavárás során a hullámvölgyeket: „csak semmi baj ne történjen” „csak nehogy valamelyik baba beteg legyen”, „csak nehogy koraszülöttek legyenek” etcetera.
Aztán a 28. hét környékén már egyre többször jön szóba a szülés. Hopp, ami olyan távolinak tűnt korábban, az most már hamarosan be fog következni..
És ekkor jön az ikres kismama és kispapa dilemmája, amin nem segít a kétszáznegyvennyolcmillió eltérő vélekedés és hasonló arányszámú rémtörténet meghallgatása.
Császár vagy természetes szülés? Persze ha egy baba van, akivel minden oké, nem kérdés. Egy áldott állapot vége, beteljesülése a természetes úton megszülető, ráncosképű, kiázottkezű újszülött.
Na de ha ketten vannak?!
Egy leendő anya és apa szívét jeges rémület tölti el, ha arra gondol – amit a legtöbbször igyekeznek a tudomásukra hozni – hogy mi van, ha B baba nem bírja a gyűrődést, míg A baba megszületik és valami szörnyűség történik Vele. Mi van, ha komplikáció lép fel és A baba természetes úton történő megszületése után tolják a kismamát a műtőbe, és császárral fejezik be a szülést B baba esetében – mert ez a második számú történet, amit a leendő szülőpár legtöbbször végighallgat.
Így már nem túl vonzó a természetes szülés; persze vannak ikrek, akik így születnek – hallod innen-onnan – na de a többség?!

Még nem tudom, hogy fognak megszületni a Lányaim. Még bármi lehet.
Nekem/nekünk egyetlen dolog számít: Ők egészségesek legyenek!

És mindezt azért írtam le, mert nemrég szülőszoba látogatáson voltunk a férjemmel, ahol várnunk kellett, míg bemehettünk. Ott téblábolt egy kispapa, akinek a felesége már bent vajúdott. Beszélgetni kezdtünk Vele és Ő egészen elképesztő dolgokat vágott a fejünkhöz, amikor megtudta, hogy ikreket várunk és a császáros szülés felé hajlunk. Szerinte az nem is szülés. Beszélt a jó kapcsolat kialakíthatatlanságáról, a nőiesség elvesztéséről, arról, hogy majdhogynem mindegy, hogy a baba egészségét lehet a császárral megóvni, annak a gyereknek természetes úton kell megszületnie vagy sehogy, és még sok-sok számunkra teljesen elképesztő dologról a császáros szüléssel kapcsolatban. A végén már csak hallgattunk komoran.

Mi, a férjem és én hiszünk abban, hogy a kapcsolatunk a babáinkkal már a fogantatással elkezdődött, hogy nem leszünk idegenek egymásnak, ha úgy adódik, hogy császárral emelik ki Őket, mert emlékezni fognak a sok-sok órás mesefelolvasásra, zenehallgatásra, a tenyérbe rugdosós játékra, a simogatásokra, arra, amikor aparádiót játszott Velük a férjem. És igenis tökéletes lesz a kapcsolat köztünk, mert már most az.
Mert nem ezen múlik.

Egy kismama, aki anno 28 évvel ezelőtt természetes úton született, ám ez a tény mégsem volt elegendő a szüleivel való tökéletes kapcsolathoz…
(A cikket beküldte: babanod)



Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!

E-mail címed:
Ismerősöd e-mail címe:


Méhszáj-elégtelenség: Az én történetem
6 év, két terhesség, egy vetélés, egy szülés, de gyermekünk még mindig nincs. Az első terhességem sajnos vetéléssel végződött 18 hetesen, de ekkor még nem foglalkoztak vele. Sajnos az orvosok között egy vetélés nem vetélés. A második terhességem 23 hetesen... »
Az élet ajándéka
A történet akkor kezdődött,amikor végre betöltöttem a 18. életévemet. Kitűnőre végeztem a helyi gimiben, és felvételt nyertem egy 180 km-re lévő főiskolára. »



Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben a anyaleszek.hu weboldalra felkerült friss cikkekről tájékoztatunk. Itt add meg e-mail címed:
Iratkozz fel friss cikkeinket tartalmazó RSS csatornánkra: http://www.anyaleszek.hu/rss




Minden jog fenntartva © 2017, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.