Kategória: ÖrökbefogadásSzeretni s szeretve lenni!Gondoltam leírom, miként lehet kétszer megszületni, hisz nekem két születésnapom van...s az igazi születésnapom az a pillanat volt, amikor megismerhettem Drága Szüleimet! Azt hiszem, ebbôl a cikkbôl kiderül, hogy mi az, szeretni s szeretve lenni. Engem szeretnek..Nem értettem, hogy lehet? Ahogy nôttem, nôtt bennem a vágy, hogy megismerjem önmagam, a múltamat, a gyökereimet... sokszor sírtam s vágyakoztam a múltba, ami csörtetett utánam, sokszor hátranéztem, de nem láttam semmit. A kiváncsiság s a vágy, hogy megismerhessem önmagam, mindennél nagyobb volt! 9 éves fejjel, annyit értettem csak, hogy egy idegen "néni" jóvoltából a világra jöttem s ô úgy döntött, odaajándékoz Drága Szüleimnek, akiket mig élek tisztelek, becsülök, hisz Ők az igazi szüleim. Mindig is nagyra becsültem ôket a kitartásukat. Kevés ember mondhatja el, hogy úgy szeretik, ahogy engem, csodálatos emberek. Ahogy teltek, múltak az évek mindig kíváncsibb lettem, titkos örökbefogadás lévén a dokumentumok nem sokat árultak el a múltamról. Amit megtudtam, mind az én érdemem. Tudomást szereztem a biologiai szüleimrôl, a rokonaimról, a testvéreimrôl, akirôl 23 éven keresztül semmit nem tudtam. Gyôzelemnek éltem meg azt a pillanatot amikor a kezembe tartottam a telefont s a testvérem üzenetét olvastam a telefonomon. Gyôzelem, megtaláltalak, gondolta én...innen az én utam ki volt kövezve. Más ország, más kultúra, más nyelv amit beszélünk, de mivel kétnyelvû vagyok zökkenômentesen ment a keresés. Lassan kezdtek összeállni múltbéli életem képeinek darabkái. Az érzést nem tudom leírni, az örömemet az izgatottságomat, a félmemet ami akkor rám tört. Mint kiderült, jött a lehangoló igazság a szemembe, nem kellettünk a szüleimnek, elvettek, mert nem gondoskodtak rólunk. Egy testvéremet megtartotta a biológiai "anyám", akit azóta is nevel. Mi ketten nem kellettünk. Bátyám megjárta a poklok poklát, intézetbôl ki, intézetbe be, míg 15 évesen kikerült. Az "apánk" magához vette, de ô három évre elhunyt. Ez azt jelentette, hogy egy 18 éves fiú (bátyám)ott állt egy szál magában,lévén hogy "anyánknak" nem kellett s a jómódú népes "családunknak" sem. A mai napig sem dolgozta fel, s ezeket a lelki sérüléseket amig él, magán viseli. Csörtet utána a múlt. Eközben én 20 hónapos koromtól szeretô édes szüleim társaságát, nevelését élveztem s élvezem a mai napig. Engem nem viselt meg ez a dolog annyira, maga a tény hogy örökbefogadtak, de ennek a ténynek felismerése s feldolgozása számomra se volt könnyû feladat. Kerestem az identitásomat, lényegében önmagamat. Már rájöttem, ki vagyok s hová tartozok s miután mindent megtudtam a "szüleimrôl", a "rokonaimról", rájöttem, hogy Isten megajándékozott egy jobb élettel, igazi szülôkkel. Hisz nekem két születésnapom van s az az igazi amikor szeretô szüleimhez kerültem... (A cikket beküldte: Miso84) Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!
FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz! Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz! Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!  |
 |
Minden jog fenntartva © 2010, www.anyaleszek.hu | Médiaajánlat | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu