Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ






Kategória: Vajúdás könnyítők

Mindannyian a víz gyermekei vagyunk

Mindannyian a víz gyermekei vagyunk – állítja dr. Michel Odent, nemzetközi hírű szülésspecialista, aki a franciaországi Pithiviers-i Korházban elsőként vezetette be a vízben vajúdás és szülés lehetőségét. A nők többsége kihasználja ilyenkor a víz fájdalomcsillapító hatását, de akkor sincs probléma, ha a baba a víz alatt jön a világra, szervezete ugyanis tökéletesen alkalmazkodik a körülményekhez. Doktor Odent kezdeményezése óta a lehetőség számos országban elterjedt és bekerült az alternatív módok sorába.
Bár Magyarországon a szülészeti szakmai kollégium – elsősorban a fertőzésveszély miatt – nem javasolja ezt a módszert, de a vízben való vajúdásra több intézményben is van lehetőség.


VAJÚDÁS, GYERMEKSZÜLÉS VÍZBEN

A japán hagyomány szerint egyes déli szigetek lakói régen a tengerben szültek. Az ősi egyiptomiak, a panamai indiánok, néhány csendes-óceáni törzs és talán az új-zélandi maorik is használtak vizet vajúdáskor, illetve ismerték a vízben szülés módszerét.
Az „M” a Mama betű; fordított alakja az egyiptomi képírás „W” jelének, a víznek, a hullámnak a jelképe. Talán ez a kulcs, hogy megértsük, hogyan kapcsolódik egymáshoz a víz és az emberi szülés?

A hetvenes években a legtöbb szülész még mereven ragaszkodott ahhoz az elmélethez, hogy a csecsemőhalandóság úgy csökkenthető, ha kínos aprólékossággal ellenőrzik a baba életjelenségeit a szülés ideje alatt. Nem csoda hát, hogy a víz használata a szülés folyamán meghökkentő újításként hatott.
Jessica Johnson és Michel Odent, a Pithiviers-i Szülészeti Kórházban végzett tevékenységük során megfigyelték, hogy sok vajúdó asszony erősen vonzódik a vízhez: zuhanyozni vagy fürdeni vágytak. Ezért elhatározták, hogy kórházi szülőmedencéket létesítenek, s erre a célra felfújható pancsolómedencét szereltek fel a szülőszobában.
A kismamák alig várták, hogy a medencébe kerülhessenek. A természetes fájdalomcsillapító utáni vágy és a vízbe lépés között a tágulás erőteljesen haladt előre, és hatásos, erős fájások jelentkeztek. Amint a fürdőbe ültek, a legtöbb szülőnő nagyokat sóhajtott, ellazult, és a jó érzés mosolya futott végig az arcán. Amikor a kitolási szakasz elérkezett, a fájások többeknél megszűntek. Azok az anyák érezték ezt legjobban, akik bíztak saját testük intelmében, és hirtelen kiszálltak a vízből. A meleg víz (37C-fok volt) után a hűvös környezet olyan ellenállhatatlan méhösszehúzódást váltott ki, amelynek eredményeképpen megszületett a baba.

Persze vannak kivételek is.
- Az első szülésnél előfordulhat, de még gyakrabban a többgyermekes anyáknál, hogy a vajúdás utolsó szakasza meglepően felgyorsulhat a vízben. Minden esetben, amikor a mama megmártózik a vízzel teli medencében, fennáll a lehetősége annak, hogy a baba megszületik a víz alatt, még ha eredetileg nem is így tervezték.
- Ha az anya úgy érzi, nincs már ideje elhagyni a vizet, nem érdemes ehhez ragaszkodnia. Fontos tudnunk, hogy igenis lehet víz alatt gyereket szülni!!! Az újszülött tökéletesen alkalmazkodik a helyzethez.
- Az első víz alatti szülés levezetése után Jessica és Michel a mindennapi élet látszólag jelentéktelen eseményeiben keresték a víz bűvös hatását. Miért éreznek a gyerekek akkora örömet pancsolás közben? Abból indultak ki, hogy „két agyunk van”: - az ősi, ösztönös, emocionális agy és - az új, magasan fejlett neokortex (agykéreg). A neokortex képes elnyomni az ösztönös agyi működést, és átvenni az irányítást a legváltozatosabb élethelyzetekben, például az úszás, a szülés és a szexuális élet esetében. Szülészek megfigyelték, hogy valahányszor a vajúdó nő intellektusára próbáltak hatni, a szülés nehezebbé válik. Mert a szülés – ösztön.
Vajúdás alatt az anya magatartását leginkább az ősi, ösztönös agyi struktúrák irányítják, amelyek egyúttal hormontermelő mirigyként is funkcionálnak. Az anya nem szülhet anélkül, hogy szervezete ne bocsátana ki különféle hormonokat, például oxitocint, endorfint és prolatint. Kimutatták, hogy a gyermek születésének pillanatában az anyai adrenalinszint magas, és kb. 15 perc múlva tér vissza a normális szintre. Az adrenalin a túlélés, a fajfenntartás hormonja, ami energiát, bátorságot ad az anyának, hogy megvédje gyermekét.
- Szülés közben a gyermek is jelentős mennyiségű adrenalint bocsát ki, ami akár a normális szint tizenötszörösét is elérheti. Az életösztönnel ugyanis nem lenne összeegyeztethető, ha ezekben a pecekben unottan, érdektelenül viselkednének.
- Ha megértjük a kétféle agyi működés lényegét, beláthatjuk, hogy a víz azzal segíthet könnyebbé tenni a szülést, hogy harmonikus kapcsolatot teremt az ösztön és a tudat között.


BABAÚSZÁS – ÚSZÓLECKÉK CSECSEMŐKNEK

Amikor Cook kapitány 1778-ban felfedezte a Hawaii-szigetcsoportot, érdeklődéssel nézte, hogy az "újszülöttek hátukon fekve lebegnek a meleg áramlatokban és lagúnákban". A csendes öblök és meleg vizek mellet élő emberek előbb tanulnak meg otthonosan mozogni a vízben, mint járni a szárazföldön. Példa erre a kaliforniai yokur indiánok és egyes, Kongó folyó melletti afrikai törzsek viselkedése.

Napjainkig a nyugati országokban az újszülöttek tudását többnyire alábecsülték, vízbeli képességeiket pedig teljességgel figyelmen kívül hagyták. A fordulópont 1930-ban érkezett el, amikor dr. Myrtle McGraw közzétette cikkét a Journal of Pediatrics c. szaklapban. „A csecsemők úszási szokásai” (Swimming Behavior of the Human Infant) címmel. Dr. McGraw 42 gyerekről írt és készített filmet életük első két és fél évében. Munkájával ő alapozta meg mai ismeretünket a csecsemők vízi életmódját illetően.
- A fejlődés korai fázisában, az első héttől a negyedik hónapig a baba mozdulatai elbűvölők, amikor arccal lefelé a vízbe merül. Karjával, lábával ritmikusan rúgkapál, csapkod, jobbra-balra billegve hajtja magát előre a vízben. Az újszülött tökéletesen alkalmazkodik a merüléshez, automatikusan visszatartja a lélegzetét. Nem prüszköl, nem köhög, és úgy tűnik, nem kellemetlen számára a lemerülés.
- A baba négy hónapos korától ez a harmónia megszűnik. A bébik gyakran passzívak lesznek, és a hátukra fordulnak, amikor hasra fordítva merítik őket a vízbe. Ebben az időszakban néha sok vizet nyelnek, és amint a fejük kiemelkedik a vízből, gyakran köhögnek, prüszkölnek.
- A második év kezdete felé a gyerek visszanyeri korábbi rendezett mozgását, ezek a mozdulatok azonban sokkal céltudatosabbak.

A fejlődés megfigyelt három fázisát könnyű felismerni, ha arccal lefelé merítik a gyereket a vízbe. Megváltozik a helyzet, ha a merítéssel a hátukra fektetve próbálkoznak. Ekkor a babák küszködnek, és nem fordulnak hasra, függetlenül attól, hogy mennyi idősek.

Egybehangzó szakvélemény szerint az első „úszómester„ az anya legyen, és a gyakorlás otthon, kádban kezdődjön. Ezek az alkalmak a kicsinyek számára mind fizikailag, mind a szülőkkel való kapcsolatépítés szempontjából igen fontosak. S aki kételkedik, figyelje meg: mekkora boldogság és vidámság sugárzik a vizet fröcskőlő kisdedek arcáról.

Mikor érdemes elkezdeni?
- Hamar, már az esti fürdetéskor felmérhetünk valamennyit abból, hogy hogyan viszonyul a vízhez a baba. Ha nem tiltakozik, amikor a kiskádba teszik, már tervezhetjük is, hogyan tovább. Persze az is lehet, hogy akinek a kiskád nem tetszik, a medence majd igen, ki tudja, mi jár az ilyen pici emberke fejében.
- Érdemes a babaúszást a baba négyhónapos kora előtt elkezdeni, amikor még működik a „búvárreflex” – azaz emlékszik még a baba a magzatvízben úszkálásra, nem ijed meg a víztől, és reflexszerűen mozog benne. Négy hónapos koráig a baba vízi viselkedését az ösztönös agy irányítja, az ősi reflexek még működnek.
- Négy hónapos kor után a babák magatartása sokkal bonyolultabbá válik, ezért jobb, ha oktatását tapasztalt úszómesterre bízzuk.
- A babák kétéves koruktól képesek a fejüket úszás közben a víz felett tartani, korábban csupán arra taníthatók meg, hogy reflexszerűen ne vegyenek levegőt a víz alatt, illetve hogyan mozgassák végtagjaikat odalent.

Mire jó a babaúszás?
Az élet első közege a víz, így a vízben kedvezőbbek, lelkileg ősibbek és természetesebbek a tanulás feltételei. Valószínűleg részben a biztonságot adó magzatvízre emlékeztet egyébként a vizes közeg, ami számukra szintúgy kellemes emlék lehet.
- Ami rögtőn megállapítható – ez egy remek családi program! A babák nagyon élvezik, és kellemes változatosságot jelent számukra a szürke hétköznapokban.
- Ezenkívül a babák testi és koordinációs fejlődésében is segít – nő tőle a tüdőkapacitásuk, izmot építenek, a szív is erősödik, illetve sosem fog nekik gondot okozni az úszás és a víz közege a jövőben.
- Egyes források azt is ismertetik, hogy a babák, akik korán elkezdik a babaúszást, mind kapcsoltteremtésben, mind reakciókészségben és teljesítményben is jobbak lesznek társaiknál.
Összefoglalva – a babaúszás remek családi program és változatosság mind a babának, mind a szülőknek. A vízben a szülő és a beléje csimpaszkodó baba a közös és különleges élmények hatására még közelebb kerülhet egymáshoz.


GYÓGYÚSZÁS

Az úszással történő korrekcióra, gyógyításra Magyarországon is vannak törekvések.

- Lakatos Katalin konduktorként dolgozott a Pető Intézetben. Elhatározta, hogy a mozgássérült gyerekeket megtanítja úszni. Védencei pár hét alatt megszerették a vizet.
A vízi mozgásfejlesztés lett később Lakatos Katalin szakdolgozati témája, majd kidolgozta egészséges és beteg gyerekek számára a „Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika” (HRG) módszerét.
Vízben sokkal inkább lehet terhelni a gyerekeket. A feladatok egy része az idegrendszer fejlesztésére irányul. Az akaratlagos feladatokkal a gyerekek mozgáskultúrája fejlődik. Az aktivizáló, mozgásfejlesztő módszer alkalmas a központi idegrendszer kisebb-nagyobb sérüléseinek gyógyítására. Hatásos a dyslexia (részképesség kimaradás) kezelésére, de az igen mozgékony, hiperaktív gyerekek fejlesztésére is. A gyakorlat az, hogy a dyslexiás gyerekeket állandóan korrepetálják, noha ez csak tüneti kezelés.
A pszichológusnak az a véleménye, hogy legjobb, ha a gyerek még az iskolába kerülés előtt tudja a hiányokat pótolni. A gyógyúszás azért nagy jelentőségű terápia, mert az alapképességeket javítja.

- Az egykori válogatott úszó Mattesz Csilla úszóedző, gyógyúszóoktató, még főiskolásként kezdett érdeklődni a bébiúszás iránt. Fölkeltette kíváncsiságát a tévében akkor sugárzott Deltában látott japán kísérlet. Az 1984-es moszkvai olimpián – ahol sportolóként vett részt – kiderült, arrafelé sem ismeretlen a bébiúszás. Az újszülötteket a világrajövetel után 4 órával a korház alagsorában lévő medencébe vitték - mintegy visszajuttatva őket addigi megszokott közegükbe.
Orvosok, csecsemőgondozók, ápolók, úszóedzők avatták be programjukba – a hat hónapos tanulmányút alatt – a magyar érdeklődőket, akik hazatérve Budafokon, az Almási téri Szabadidőközpontban, a Dagály uszodában és Kőbányán „honosították” a tapasztalatokat.
Bár ovisúszás már régen van az országban, a bébiúszástól mégis sokan idegenkednek – edzők, gyermekorvosok egyaránt. Az anyukák egy része is szorongva hozza kicsinyét, jobban fél a gyakorlatoktól, mint a bébik. Pedig a csecsemők eredendően nem rettegnek a víztől. A csecsemőkori búvárreflex kihasználásával nemcsak hatékonyabban tanítható az úszás, de egészségfejlesztő is, állítja a szakember.


A babák egyébként 6-8 hónapos korukig jobbára csak esznek, alusznak, keveset mozognak. A vízi tornával viszont edződik csontozatuk, izomzatuk, tüdejük, immunrendszerük, idegzetük, megelőzhetők az ortopédiai problémák (a gerinc- és lábdeformitások), asztmás problémák, erősödik szervezetük ellenállóképessége, ritkábban betegednek meg.
(A cikket beküldte: apokrif)



Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!

E-mail címed:
Ismerősöd e-mail címe:


Eszterünk érkezése
8 hónap telt el életem legmeghatározóbb napja, kislányom születése óta. Szeretném megosztani veletek ezt a történetet, bízva abban, hogy szívesen olvassátok és valakinek esetleg segítségére lehet kételyei, aggodalmai eloszlatásában. »
Tényleg könnyebb a második szülés, de ugyanakkor fájdalmasabb is?
Az első szülésem után sokat foglalkoztatott,hogy milyen lesz a második. Könnyebb, gyorsabb, fájdalmasabb? Mindenkitől kérdeztem, de nem vagyunk egyformák, viszont beigazolódott, amit sokan mondtak. Mégis félve indultam neki a szülésnek, mert nem tudtam meddig fog... »



Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben a anyaleszek.hu weboldalra felkerült friss cikkekről tájékoztatunk. Itt add meg e-mail címed:
Iratkozz fel friss cikkeinket tartalmazó RSS csatornánkra: http://www.anyaleszek.hu/rss




Minden jog fenntartva © 2017, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.