|
|
Kategória: A terhesgondozás Leiden mutáció és terhességLeiden mutáció heterozigóta v-5-ös faktor genotípusú vagyok! 2006-ban 19 évesen terhes lettem az akkori páromtól és 23 hetesen meghalt a magzatom. Ekkor még nem vizsgáltak ki semmit, meg kellett szülnöm a babát, majdnem hullamérgezést kaptam. Aztán az akkori párommal szakítottunk és eltelt 3 év. A mostani páromtól teherbe estem, már minden jól alakult, jól éreztem magam és 18 hetesen újra elvetéltem, ekkor elfolyt a magzatvizem. Akkor még nem derült ki milyen oknál fogva. Szintén meg kellett szülnöm.2012 májusában teherbe estem, 6 hetes terhes voltam mikor felkerestem, ő kiírta a véralvadásgátlót 0. 4ml Clexane injekciót. Azt mondta, a terhesség alatt végig szúrjam a hasfalam és szülés után 6 héttel is, úgy is volt, de még így is nagyon megjártam. 9 hetes terhesen bevéreztem, befektettek a klinikára. Az ultrahangon kiderült, hogy van egy 4 cm-es haematoma a petezsák alatt. Hát nem örültem neki. Bent feküdtem 5 napot, elmúlt a vérzés, de mikor mentem vissza a 11 hetes ultrahangra, kiderült, hogy a haematoma megnőtt 9 cm-re. Már nagyon kezdtem aggódni :(. Lemérték a baba nyaki redőjét is és 3. 7 mm-t mértek. A jó eredmény 3 mm lett volna. Azt is mondták, hogy van valami a baba szívével, teljesen le voltam törve és csak pozitívan gondolkodtam, hogy nem lehet beteg a gyerekem, Istenem segíts! Egy hét múlva visszamentem a 12 hetes ultrahangra és érdekes módon a nyaki redő csak 2.7 mm volt, ami tökéletes és a haematoma magától felszívódott! De még ekkor sem hagytak békén, további aggódás... 18 hetesen elküldtek Budapestre a Semmelweis egyetemre szívultrahangra, mert itt Debrecenben a genetikán azt mondták, hogy a babám egyik szívkamrája vaskosabb és ez csakis a down kórra utalhat. El is mentem Pestre, ott azt mondta Dr. Hajdú Júlia adjunktus, hogy semmi baja a baba szívének, és olyan rendes volt, hogy az összes szervét végignézte ultrahangon és megnyugtatott, hogy nagyon szépen fejlődik. Én ekkor nagyon örültem. 20 hetesen a biztonság kedvéért felajánlották az amniocentézist (magzatvízvételt), hogy abból minden kiderül, ha a baba beteg. Egy egész hétvégét gondolkodtunk a párommal, menjek-e bele vagy sem, mert a vetélési arány magzatvízvételnél is 1%. De végül csak belementem, addig még idegeskedtem három hetet, mire megjött az eredmény, hogy a babám egészséges és kisfiú :) Kicsit megnyugodtam, de itt még nincs vége! 32 hetesen már befordult a szülőcsatornába. 37 hét 1 naposan befeküdtem a klinikára, mert már két ujjnyira nyitva voltam és nem engedtek ki. Egy kis fájásra azt hittem jósló fájás, de kiderült nem. Két hetet feküdtem bent, és 38. hét 6 naposan, március 1-én éreztem, valami nem stimmel velem. Szóltam a szülésznőknek, hogy úgy érzem a magzatvíz szivárog, erre mondták, az nem az valószínű, csak a nyákdugó, úgy is volt, igazuk volt. Aznap este, fél 9 körül mentem lezuhanyozni, mert éreztem, itt az idő a szüléshez, jó forró vízben a pocim megzuhanyoztattam, végeztem 9 előtt és egyszer csak éreztem, buggy... Szó szerint! Ekkor már biztos voltam benne, hogy a magzatvíz folyik fokozatosan. Már ekkor az éjszakás szülésznő volt, aki nagyon aranyos volt és mondta, hogy igen, ez valószínű, hogy a magzatvíz, megyünk szülni. Felkísért a szülőszobára, ott Dr. Orosz Gergő szülész megvizsgált és azt mondta, valóban a magzatvíz és ma éjszakára, vagy holnap reggelre meglesz a pici! 2013. március 2-án 3:17-kor boldog anyuka lehettem, mindössze 6 óra vajúdás után, mindenféle érzéstelenítő nélkül 5 perc alatt kibújt a kisfiam, aki 3740 grammal és 50 cm-rel született spontán és olyan egészséges, mint a makk. Ma már 5 és fél hónapos és 8 kg. 5 hónapig szopott rendszeresen, már kevés a tejcsim, de már mindent eszik az én életem, akit a világon a legjobban szeretek, életem értelme, szemem fénye, Gergő baba! Szóval aki leidenes, írjon bátran, bármiben segítek és válaszolok, ha tudok! Mindenkinek jó egészséget és sok sikert a babavállaláshoz! :) (A cikket beküldte: misticha)
|