Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ






Kategória: Tervezés és időzítés

Életem Ausztriában 9. – Ó, az a peteérés…

A vetélés után nagyon a padlón voltam lelkileg, az első három hónap nagyon-nagyon nehéz volt. Türelmetlen voltam a lányaimmal, sokat sírtam és semmi másra nem tudtam gondolni, csak hogy terhes lehessek megint. Decembertől kezdtünk próbálkozni, de semmi, pedig iszonyú sok tesztet telepisiltem. Végül tavasszal visszamentünk biorezonancia-vizsgálatra. Hát kiderült, hogy szeptemberben igencsak vissza kellett volna mennem kontrollra. Mert a homeopátiás cseppektől szépen helyreállt ugyan a veséim működése, és feloldódtak a lerakódott méreganyagok a szervezetemből, ám kiürülni nem tudtak, csak ott keringtek körbe a véráramban, nem csoda, hogy nem maradt meg így a baba. Most újabb hathetes tisztítókúra következett újabb cseppekkel, amik kipucolták a véremből a méreganyagokat, és így már készen állt a szervezetem egy újabb jövevény fogadására.

Közben ettől függetlenül elmentem a nőgyógyászomhoz is, hogy mielőbb babát szeretnék, de még nincs. Ő csak legyintett, hogy vetélés után idő kell a szervezetnek a regenerálódáshoz, de ha anyuka ilyen türelmetlen, akkor megsürgethetjük egy kicsit a dolgot – és felírt nekem két adag Clomifen-t, ami ugye a peteérést segíti elő. Olvasgattam a neten a mellékhatásait, és nagyon tanakodtam, hogy kell-e ez nekem, hiszen eddig szerintem volt peteérésem… Viszont mellékhatásként állt az is, hogy gyakoriak a Clomifen szedését követően az ikerterhességek, én pedig mindig is nagyon szerettem volna ikreket.

Amikor letelt a hathetes tisztítókúra, és elkezdtem az új ciklust, akkor egy reggel ott ültem az első Clomifen tablettával a kezemben, és hirtelen olyan pánik jött rám a felelősségem tudatában, hogy teljesen leizzadtam két másodperc alatt. Vegyem be, ne vegyem be… Végül úgy gondoltam, egy életem, egy halálom, jöhetnek az ikrek – és bevettem.

Teljesen biztos voltam benne, hogy én még áprilisban ikerterhes leszek. Igaz a teszt negatív lett egy nappal a nemvárt után, de én mégis biztos voltam benne. És akkor megjött. Na hát én úgy sírtam, mint a záporeső. A férjem meg mérges volt, mondta, hogy dobjam ki azt a gyógyszert a szemétbe, és hagyjuk ezt az egész babatémát, mert nem lehet rám ismerni, annyira rágörcsöltem már erre. Itt van a két szép kislányunk, örüljünk nekik és legyünk boldogok. A legrosszabb az volt, hogy tudtam, hogy igaza van… De mégis olyan elemi vágyat éreztem, hogy márpedig én terhes akarok lenni! Így utólag nézve tényleg érthetetlen a dolog, biztos hormonális lehetett, de akkor minden gondolatom csak ekörül forgott.

Jött a következő ciklus, bevettem a második adag Clomifen-t, de akkor már valahogy nem voltam biztos a dolgomban. Ráadásul olyan hangulatingadozásaim lettek a hormonoktól, hogy valami hihetetlen. Május 10-én volt peteérésem, amit az ovulációs teszt is kimutatott, és egész nap a falat vakartam, annyira kekszelhetnékem lett. Írtam a férjemnek egy sms-t, hogy ma hamar jöjjön haza a munkából, mert eljött a nagy nap. Jött is szegény, csak éppen itt volt a két kisgyerekünk… Mire este hétkor ágyba dugtuk őket, a libidóm már a béka feneke alatt volt, és rámjött a sírhatnék, hogy ezt a hónapot is eltoltuk. Andy megint begurult, hogy ő aztán nem ismeri ki a nőket, direkt hazarendelem hamarabb, aztán meg itt siránkozok. Végül csak együtt voltunk este, de én már tudtam, hogy veszett fejsze nyele ez a hónap is.

Aztán nem jött meg. Volt itthon egy halom teszt, nagy félve csináltam egyet – hát egy szabad szemmel alig látható, halvány csíkocska. Rohantam a Schleckerbe venni még másfajta teszteket, és a következő kettőn is ott volt az alig-alig látható csík. Délután kérdeztem a férjemet, hogy ha az ablaknál a fény felé tartja a teszteket, akkor ő is lát-e valamit? Ő nem.

Két nap múlva aztán már ő is látta az egyre erősödő csíkokat! Ott volt a pocakomban a következő lakó!!!

Madarat lehetett volna velem fogatni, úgy örültem neki, hogy végre valahára, csak összejött a baba.
(A cikket beküldte: Tittike1982)



Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!

E-mail címed:
Ismerősöd e-mail címe:


Amniocentézis 1
Az első gyermekünk down-szindrómával született, így miután kivizsgáltattuk magunkat a férjemmel, úgy döntöttünk, hogy a következő terhességemnél amniocentézist csináltatunk. A kisfiunk halála után 1 évvel abbahagytam a fogamzásgátló szedését, majd tartottunk pár... »
Down-kór szűrés – minden várandósnak
A korszerű várandósgondozás ma már lehetővé teszi, hogy a gyermek születését megelőzően számos betegség, például a Down-kór is kiszűrhetővé váljon. A 21. kromoszóma többletére visszavezethető rendellenesség jellemző küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz,... »



Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben a anyaleszek.hu weboldalra felkerült friss cikkekről tájékoztatunk. Itt add meg e-mail címed:
Iratkozz fel friss cikkeinket tartalmazó RSS csatornánkra: http://www.anyaleszek.hu/rss




Minden jog fenntartva © 2018, www.anyaleszek.hu | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu | WebMinute Kft.