Kategória: Szüléstörténetek

Egyeske érkezése

Egyeske érkezése Az akkori párommal (most már az exem) 4 hónapja voltunk együtt, mikor zebrásat teszteltem...névnapi ajándék volt a teszt eredménye...végtelenül boldog voltam pedig "csak" 19 éves voltam. De minden pillanatra emlékszem.

Örömöm végtelen volt, az elsô találkozásunk 1995. január 17-e volt, amikor UH-n láthattam egy kis maszatot, akinek nagyon kalimpál a kicsi szíve. A föld felett jártam. Igaz anyóssal laktunk, nem volt fenékig tejfel, de ott lakott a pocimban az én kicsi kis hercegem.. legalábbis azt hittem még meg nem született... De nem akarok ennyire elôre ugrani.
Várandóságom elsô 3 hónapjában rengeteget émelyegtem, de csak egyszer hánytam.
Rendesen fejlôdött a Maszatkám. Szeptember 12-re volt kiírva a nagy nap... De sajnos egy hónapot kórházban kellett töltenem, mert a vérnyomásom az egekbe szökött és elefánt lábaim lettek a rengeteg víztôl. Dolgoztam egy kis élelmiszer boltban, nagyon szerettem, de június végétôl augusztus 2-ig nyaraltam a kórházban. Amikor kiengedtek, senki sem tudott értem jönni, mindenki dolgozott és én taxizás helyett sétáltam, élveztem a város nyüzsgését és tömegközlekedéssel hazamentem. A hazaérkezésemkor a dokimmal megbeszéltük, hogy 2 hét múlva látni szeretne, óvatosan ténykedjek otthon, házasélet tilos... Addig rendezgettem kisfiam holmiját, mindent kimostam, vasaltam. Kontroll augusztus 17-én megvolt minden rendben, de még óvatosabb legyek, mert kétujjnyira nyitva vagyok! Szigorú fekvés. Mert még csak a 36. hétben járunk...
De én úgy gondoltam, hogy hazautazom még az édesapámhoz. Jót beszélgettünk, rég volt olyan éjszaka, mint akkor olyan kellemesen ébredtem reggel. Visszautaztam, mert mondtam az apukámnak, hogy még szeretnék egy nagytakarítást csinálni mielôtt Maszatka megérkezik. Nagytakarítás megvolt. Olyan könnyen ment, este pihengettem, olvastam, és este 10-kor lementem sétálni egyet, lefeküdtünk... az exem késôn jött haza, mert akkor volt itt a MOB, sokat tárgyalt.
Hajnali 5-kor pisijárat, visszabújtam, de éreztem, hogy valami folyik ki, mérges lettem, hogy nem érzem a pisilést, vagy hogy Maszatkám megnyomott és kijött egy kicsi. Kimentem a mosdóba pisi, kézmosás és akkor a fürdôben elfolyt a vizem, gyorsan bepattantam a kádba. Anyósom bejött kérdezte, mi a baj, de már látta is. Boldog voltam, hogy megszületik a várva várt kicsi kisfiúnk. Fájásom nem volt. Öltöztünk bôrönd már rég várva várta mikor lesz a nagy napunk. Anyósom hívott taxit, jött velem a kórházba megvárta, hogy mit mondanak. DE akkor még mindig nem volt fájásom. Vizsgálatnál már érezhetô volt Maszatka feje annyira lent volt. Hazament, ott maradtam "egyedül" kicsit féltem, mi vár rám, mert mondtak olyanokat a szülésrôl. Jött a dokim és megvizsgált, mondta bô 3 ujjnyi. De ha nem lesznek fájások és reggelre nem lesz baba, akkor indítani fognak.
Ettôl nagyon megijedtem és 11.30-kor jöttek a fájások. Nem szórakozott 5 percesekkel indított. Fájt, de nem éreztem olyan nagyon vészesnek, lépcsôztettek, sétáltam. telefonáltam 2 fájás között. De 1-kor behívtak a szülôszobára mert NST-csináltak, mondván kell a a papírokhoz. Lefektette hozzá, de a fájáskák visszaestek10 percesre és csak mensi erôsségûekre, egy órán át feküdtem, de mivel korás babát vártunk a rohammentô az kórház udvarán állt, várva mikor születik meg. A szülôszobán meg gurulós inkubátort melegítettek az szülôágy mellett. Megijedtem, ettôl féltettem Maszatkát. Medikák voltak gyakorlaton és kértek, hogy hadd lehessenek ott a szülésnél, mindenféle beleegyezô nyilatkozatot alá kellett írni. De otthagytak, mondván, soká lesz baba. Elôtte mondták milyen érzés a tolófájás, de tartsam vissza, ha nincs itt senki . Éreztem, szóltam, hogy hahó itt tolófájás van, senki, hangosabban a következônél, amikor berohant egy szülésznô és mondta, hogy nehogy nyomjak, mert látja a babát de a dokim nincs itt. Nem volt kellemes érzés visszatartani, de sikerült... hirtelen körülvettek sokan és a dokim adta az utasítást egy toló alatt hármat nyomunk, nyomtam, nyomtam, nyomtam és megszületett egy hang nélkül 14 óra 25 perckor az édes kicsi KISLÁNYOM! 3000 grammal, 55 cm-rel, 9/10 Apgarral.
Hála Istennek nem volt szükség sem az inkubátorra, sem a rohammentôre. Nagyon boldog voltam. A dokim csak villám anyukának hívott, gyorsan tágultam és gyorsan 3 toló alatt megérkezett a KISLÁNYOM! Nagy meglepetés volt, hogy nem kukis. DE nem is érdekelt, olyan tökéletes. Mára kész NŐ lett. Köszönöm, hogy az anyukája lehetek egy ilyen csodás gyermeknek.
Történetem hamarosan folytatódik Ketteskével…
(A cikket beküldte: Angyalka11)



Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!

E-mail címed:
Ismerôsöd e-mail címe:
Megszületett második kisfiunk - teljes lett a család Megszületett második kisfiunk - teljes lett a család
A férjemmel 2005. július 30-án házasodtunk össze három együtt töltött év után. 2006. március 22-én megszületett kisfiunk... (tovább)
Abortusz - örökbefogadás - örökbeadás Abortusz - örökbefogadás - örökbeadás
Ezt a cikket azért írom, mert az emberek nagyon félretájékozottak sok kérdésben. Nem túl régen vagyok Hoxás, de az általam... (tovább)


FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz!
Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz!
Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!

Nyereménytár


Monamama


Minden jog fenntartva © 2010, www.anyaleszek.hu | Médiaajánlat | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat: info (kukac) anyaleszek.hu