|
|
Kategória: Első trimeszter A megtermékenyült pete további sorsaA fogamzás ideje a peteérés (ovuláció) után általában 10-12 órára tehető, a fogamzás helye pedig a petevezeték (méhkürt vagy tuba). A zigóta még kb. 4 napig tartózkodik a petevezetékben, és ott passzív mozgással, lassan halad a méh felé. Ez az idő ahhoz szükséges, hogy a méh felkészüljön a pete befogadására, az azt bélelő nyálkahártya ún. terhességi nyálkahártyává (decidua) alakuljon át.A méhnyálkahártya átalakulási ideje alatt a petevezetékben tartózkodó pete a 24. órára már át is esik az első osztódási fázison, a petesejthártyán belül két, egyenlő nagyságú sejt keletkezik. Az új formáció neve blasztomer. A második napra már négy petesejtből áll, két és fél nap elteltével nyolcból, a harmadik napra pedig már 32 sejtet számlál. A 32 sejtes állapot - miután alakja a szederéhez hasonlít - szedercsírának (morula) nevezzük.(lásd kép) Nagysága még megegyezik az eredeti petesejtével (110-130 m), mivel a sejtosztódások a petesejt sejthártyáján belül zajlottak le. Zárt korlátok között további sejtosztódás csak a középső sejtek elfolyósodásával lehetséges, így jön létre a negyedik napra a csírahólyag (blasztociszta). A pete ebben az állapotban érkezik meg a méh üregébe, de még további két-három napig szabadon lebeg, nem ágyazódik be. Ez idő alatt következik be az addig azonos jellegű sejtek differenciálódása, trofoblaszt- és embrioblasztsejtekké. A trofoblasztsejtek a csírahólyag felszínén körkörösen helyezkednek el, belőlük alakul ki később a magzat táplálását szolgáló méhlepény és chorion. Az embrioblasztsejtek embriócsomót (konglomerátumot) képezve helyezkednek el a csírahólyagban. Belőlük fejlődnek ki a csíralemezek, majd ezekből maga az embrió. A megtermékenyítés után hat nappal mind a pete mind a nyálkahártya felkészült a beágyazódási folyamatra, amely a 12. napon fejeződik be. Ennek során a csírahólyag külső felszínét borító és ott szaporodó trofoblasztsejtek lelökik a petesejt hártyáját, és közvetlen érintkezésbe lépnek a méh nyálkahártyájával, amelyet szövetoldó tulajdonságuk következtében képesek feloldani. Az ekkora már 0,2-0,4 mm átmérőjű pete besüpped a deciduába. Amint a pete elfoglalta védett és tápláló környezetét, az embrioblasztsejtek rohamosan fejlődésnek indulnak és a 14. nap végére henger alakú testté formálódnak, fej- és farokrész alakul ki, amelyet középen a nyél köt össze a lepénykezdeménnyel. Ez a nyél lesz a későbbi köldökzsinór. Még nincs emberi embrió formája, pl. a tengeri sün megtermékenyített és fejlődésnek indult petesejtje ebben a fejlődése szakaszban még nem különböztethető meg az emberétől. A harmadik hét végére az embrió már 2-3 mm hosszú, ebben az időszakban kezd kialakulni az idegrendszer. A henger alakú test hátoldalán velőcső képződik, amelynek feji része hólyaggá alakul. Ebből fejlődik ki később az agy, a cső többi részéből pedig a gerincvelő. A negyedik hét végére a test alakot ölt, de még nincs baba formája, az embrió hossza 6-7 mm (ultrahanggal már diagnosztizálható). Megjelennek a végtagnyúlványok, a szem és a fül kezdeményei, kialakulnak az agy, idegrendszer, gerinc és az arc kezdeményi. Már van kezdetleges érrendszer, és a keringést együregű szív tartja fenn. A záródó velőcső két oldalán felfedezhetők a későbbi csigolyák kezdeményei (somita), valamint a bordatelepek. Lombikbaba.hu (A cikket beküldte: Merci) Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!
| ||||||||